Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. február 6. (403-580) - 1. A Belső Utasítás alkalmazásának tapasztalatai, az egyetemi kisvállalkozások összehangolása a szerződéses munkákkal és javaslat a szellemi termékek értékesítésére - 2. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 4. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

— 34 4.12. Tanulmányi eredmények az es ti-levelező tagozaton Az esti-levelező hallgatók lemorzsolódásának mértéke lényegesen nagyobb a nappali tagozaton tanulókénál; alacsonyabb a hallgatók átlagos tanulmányi eredménye, és az évismétlő s évkihagyó hall­gatók viszonylagos létszára is nagyobb. így az átlagos tanulmá­nyi idő hosszabb, mint az előirt 12 félév. A kedvezőtlen tanul­mányi eredmények oka elsősorban az, hogy az esti-levelező hall­gatók tanulmányaikat munkájuk mellett végzik, és igy lényegesen kevesebb időt töltenek az Egyetmen, mint a nappali hallgatók. Az ismeretszerzés döntő módja az egyéni tanulás, amelynek inten­zitását, folytonosságát befolyásolják a munkahelyi ill. csalá­di problémák, valamint a helytelen egyéni tanulási módszer.Gon­dot okoz az is, hogy a rendelkezésre álló egyetemi jegyzetek és egyéb segédletek többsége a nappali tagozatos hallgatók számára készült. Az esti-levelező tagozat tanulmányi eredményeit a 4-XI. táblázatban foglaltuk össze: 5. A KAR TUDOMÁNYOS TOVÁBBKÉPZÉSI ÉS NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE 5.1. Tudományos kutatómunka a Karon A beszámolási időszak közepén, 1980-ban fejeztük be az 1976-1980. évekre szóló kutatási tervet és dolgoztuk ki a Gépészmérnöki Kar ötéves kutatási tervét az 1981-85.évekre. E terv alapvető célki­tűzése a következő: "Az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek meg­felelően erositeni a Kar egységeinek szerepét a népgazdaság VI. ötéves tervében és az OKKFT-ben rögzitett feladatok megoldására irányuló tudományos kutató- és fejlesztő munkák kidolgozásában." Olyan kiemelt kutatási-fejlesztési feladatok vállalására és tel­jesítésére törekedtünk, amelyek a népgazdaság, az ipar az okta­tás valóságos szükségleteit elégítik ki és közvetlen gazdasági célok elérését teszik lehetővé, valamint elősegítik az oktatók és a kutatók szakmai felkészültségének növelését és a fiatal szak­emberek bekapcsolódását a tudományos munka végzésébe. A Kar egységei — ismerve a kiemelt országos tárcaszintű kutatási terveket, valamint a preferált témákat — ugy választották meg kutatási területeiket,hogy részt tudjanak vállalni a központi fe­ladatok megoldásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom