Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1984. február 6. (403-580) - 1. A Belső Utasítás alkalmazásának tapasztalatai, az egyetemi kisvállalkozások összehangolása a szerződéses munkákkal és javaslat a szellemi termékek értékesítésére - 2. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 4. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 3 Az 1.4.1.1 A1 pont negyedik bekezdéséhez kiegészitő tájékoztatás. A software szerzői .jogi oltalma. Bármely software termék - számitógépi program alkotás és a hozzá tartozó dokumentáció - a szerzői jog oltalma alatt áll. Ha a software egyetemi fel adat eredményeként vagy egyetemi eszköz használatával jön létre, azzal az Egyetem rendelkezik. A rendelkezési jog azt jelenti, hogy csak az Egyetem engedélyezhet i a software termék harmadik személj'- által történő felhaszn álásá t és az engedélyezés fejében a szerződésben kikötött árbevétel az Egyetemet illeti meg, amely szerzői jogdíjna k minősül. Ilyen esetben a szerzői jogdíjból az Egyetem díjazza a szerzőket a 15/1983./VII.12./ MM.sz. rendelet 2j-ában foglaltak szerint. A software elkészítéséér t a kutatási-fejlesztési szerződés alapján befolyó árbevétel nem szerzői jogdíjnak, hanem a végzett munka ellenértékének minősül. Ezt a feladatot az Egyetem általában "B"3 kategóriába tartozó szerződéses munkaként végzi. A körülmények mérlegelésével lemondhat az Egyetem a rendelkezési jogáról a megbízó javára. A rendelkezési jogot a megbízó és az Egyetem közötti szerződésben egyértelműen rögzíteni kell. Az Egyetem a software termék feletti rendelkezés jogát átengedheti a szerzőknek is. A fenti szerzői jogról szóló rendelet az Egyetem által a szerzőknek fizethető szerzői dij mértékét, az Egyetemet a felhasználási szerződés /'A" kategória/ alapján megillető árbevétel minimum 10 és maximum 30/v-ában határozza meg.
