Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 20 ­ke lett. Az államosítás után megteremtette az exportképes gyufagyártás műszaki és technológiai feltételeit. Több je­lentős ujitását elfogadták,-melyek bevezetésre is kerültek. 1951-ben elnyerte a"Gyufaipar legjobb főmérnöke cimet. Tevékenységének ideje alatt a Gyufaipari Vállalat a hazai igények kielégítése mellett, jelentős mennyiségű export gyu­fát is gyártott. 1954/55. tanév II.félévében a Gépészmérnö­ki Karon, esti tagozaton a "Vegyipari technológia" c. tárgy meghivott társelőadója volt, a gyufaipari technológiát adta elő. Kitüntetés : Faipar kiváló dolgozója két alkalommal "Kiváló dolgozó " 6. JÁNOSI Pál 1908-ban született Szászsebesen. Gépészmérnöki oklevelét 1934. junius 27-én szerezte meg, száma: 12.084 Lakcim : 1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 5/a. A diploma megszerzése után Romániában dolgozott. Az ASTRA Kalapgyár üzemmérnökeként helyeszkedett el, majd önálló műszaki vállalata és irodája volt, ahol műszaki tervezésekkel és kivitelezésekkel foglalkozott, elsősorban a hőtechnika te­rületén. Ezután a Magyar Acélárugyárhoz került Kolozsvárra, , ahol részlegvezetőként dolgozott. Magyarországra települése után a Pestlőrinci Ipartelepek /repülőgépgyár/ főosztályveze­tője, később műszaki igazgatóhelyettese lett. A gyár megszű­nése után, mint magánmérnök szabadalmai kivitelezésével fog­lalkozott. Szabadalmai: félautomata drazséadagológép, olaj­tüzelő porlasztófej, fázisjavitókondenzátor-tekercselőgép megtervezése és kivitelezése. Később a Rákosi' Müvek osztályve­zetője lett két évig, majd újra önálló kisiparosi tevékenysé­get folytat. 1952-től a Közlőmüszerelvény Szövetkezet műszaki vezetője. Három éven keresztül a BME Közlekedési Karán tanárse­géd. Ezután két évig a Diósdi Csapágygyárnál az automatikus elemek tervezője, később az Energiagazdálkodási Intézethez ke­/A<f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom