Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 9 6. K 0 R É N Y I János 189 8-ban született Budapesten. Gépészmérnöki oklevelét 1924. december 16-án szerezte meg, száma: 8409. 1974-ben aranydiplomát kapott. Lakcim

: 1124. Budapest, Vas Gereben u. 8. Oklevelének megszerzése után — mérnöki állás hiányában— tanoncként helyezkedett el. 1926-tól a Műegyetem Kalorikus •i Gépek Tanszékén tanársegédi, később adjunktusi beosztásban dolgozott. Ezután az Iparügyi Minisztériumban főmérnöki, később műszaki tanácsosi beosztásban volt. 1948-tól nyugdíjazásáig a Bánki Donát Gépipari Technikumban tanári beosztásban dolgozott, gépszerkezettant és szakrajzot oktatott. Szakirodalmi munkássága: Nádas-Korényi : "Kazánfütés" c.könyvnek —amely 1971-ben jelent meg — az olaj-, és gáztüzelésű kazánok szerkezetével és kezelesevel foglalkozo resz szerzője; Kazánfütés: Olaj- és gáztüzelés c. könyve 1978-ban jelent meg. Jelenleg kiadás alatt áll "Kazánfütés :Szén-, hulladék-, és fluidtüzelés" c. könyve.' Kitüntetése

: Munka Érdemrend bronz fokozata, "Kiváló Dolgozó". 7. M A J T II É N Y I Béla 1902-ben született Budapesten. Gépészmérnöki oklevelét 1923. december 17-én szerezte meg, száma: 7926. 19 79-ben aranydiplomát kapott. Lakcim

: 1118 Budapest Kelenhegyi ut 30. Oklevelének megszerzése után a Weiss Manfréd Acél és Fémmüveknél helyezkedett el, ahol kezdetben fűtőberendezések tervezésével kapcsolatos munkakörben dolgozott. A későbbiekben repülőgépmotorgyártáshoz szükséges készülékek és szerszámok elkészítésével foglalkozott. 1931-től a Csepel Motorszerviz vezetője lett. A szerviz vevőszolgálata az egész országra kiterjedt és sok tekintetben úttörő megoldásokat is hozott. A felszabadulás után az akkori faluvillamositási tervek megva\