Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 4 4./ Szakmai-tanulmányi munka; szakkollégium A kollégium változatlanul jó lehetőségeket biztosit a tanuláshoz, a szakmai munkához. Az alsóbb évfolyamokon rendszeresek a konzultációk, a bentlakók egymástól is könnyen kapnak segitséget. Ezért a városi hallgatók egy része is a kollégiumba jár tanulni. A szakmai-tanulmányi munka fontos feltételeit jelentik a rendelkezésre álló rajzgépek és számítástechnikai eszközök, továbbá a kollégiumi könyvtár egyre gyarapodó szakmai könyv- és folyóiratállománya. A legutóbbi hat félévben a gépész hallgatók tanulmányi átlaga 3,42-3,56 közötti volt. Általában legmagasabb a tanulmányi átlag a MATER Szakon, a Gépipari technológia Szakon és a Géptervező-raűszertechnika Szakon, leggyengébb pedig a Mezőgépész Szakon és a Vegyipari gépész Szakon. A kollégisták körében a lemorzsolódás aránya sokkal kisebb, mint a városi hallgatók körében, hasonlóképpen az egyéb mutatók is, mint például a halasztók aránya, az egy főre jutó iv-k száma stb. A külföldi hallgatók tanulmányi átlaga javult az elmúlt években, a lemorzsolódás körükben is csekély. A Münnich Kollégium 1972 óta a szakkollégium egy sajátos formáját valósítja meg, amelyre 1972 és 1978 között alapvetően a mennyiségi fejlődés volt a jellemző. 1978 novemberében a Kari Tanács jóváhagyta a "Javaslat a Szakkollégiumi működésünk megújiítására" c. előterjesztést, amely a fő hangsúlyt a minőségi fejlesztésre helyezte, ennek eredményeképpen egymás után alakultak meg az öntevékeny szakmai csoportok, a szakosztályok. A szakosztályokban az őszi félévekben általában 90-130, a tavaszi félévekben pedig 140-170 hallgató tevékenykedik, mintegy kétharmaduk kollégista. A csökkent létszám az őszi félévekben az ötödévesek eltávozásából adódik, amit azonban a belépő új fiatalabb tagok évről évre pótolnak. Jelenleg a működő szakosztályokban illetve szakcsoportokban 170 hallgató tevékenykedik.