Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 27 X. Az intézmények irányítása, belső szervezete A műszaki felsőoktatási intézmények főhatósági felügyelete és belső irányítási rendje kialakult, kiépült a demokratikus vezetés szervezeti rendszere, gyakorlottá vált az állami, párt és társadalmi szervezetek közötti testületi munkamegosztás. 44. A minisztériumnak az intézményekkel együttműködve ki kell dolgoznia az egyetemek és főiskolák felső és belső irányításának hatékony, korszerű bürokráciamentes módját. A központi irányitó szervek munkájában előtérbe kell helyezni az elvi irányitó és a szervező-közigazgatási tevékenységet. Növelni kell az intézmények önállóságát és egyidejűleg ki kell épiteni a demokratikus működés és ellenőrzés rendszerét, amelyben érvényesülhetnek a központi oktatáspolitika, a szakmai és tudományos közélet, valamint az oktatók és hallgatók érdekei. 45. A felsőoktatás korszerűsítésének időszakában folyamatosan fejleszteni kell az intézmények bclsc szervezeté t. Olyan intézményi struktura kialakítása szükséges, amelyben a mérnökképzés és továbbképzés, valamint a tudományos kutatás összetett feladatai a kor követelményeinek megfelelő színvonalon és a folytonosan változó feltételekhez rugalmeisan alkalmazkodva oldható meg, anélkül azonban, hogy a feladatok változása szükségszerűen maga után vonná a struktura változtatását is. 46. A szervezeti fejlesztésnek - mai ismereteink szerint - a változó feladatokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó nagyobb o ktatási szervezeti egysége k /intézetek/ kialakítása irányába kell mutatnia, amelyek oktató-nevelő és tudományos funkcióikat hatékonyabban és gazdaságosabban képesek ellátni. A jelenlegi kisebb oktatási szervezeti egységek /tanszékek/ integrációját nagy körültekintéssel és csak akkor lehet végrehajtani, amikor a feltételek megvannak és előreláthatóan az integrációból jelentős haszon származik.
