Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

Bevezetés A magyar műszaki felsőoktatás mai struktúrája - igazodva a népgazdaság extenziv fejlesztésével felmerült igényekhez - a hatvanas évek végére alakult ki. Alapvetően jól teljesítette feladatát, megfelelő számú és többségében jól képzett mérnököt ad az országnak. A differenciált népgazdasági szükségleteknek megfelelően javult a mérnökképzés szinvonala. A tananyagba folyamatosan beépülnek a tudomány uj, a gyakorlat által már megerősitett eredményei. Megjelent néhány szakterületen az interdiszciplináris képzés; az idegen nyelv és a számítástechnika oktatása lassan a szakképzés részévé válik, csakúgy, min az alapvető jogi, szervezési stb. ismeretek. A marxizmus leninizmus oktatása egyre alkalmasabb a napi valóság által felvetett kérdések megválaszolására. Az állami oktatás helyzetéről és feladatairól 1972-ben hozott határozatok felsőoktatásunk tartalmi korszerüsitése irányának kijelölésében ma is érvényesek. A tudományos technikai haladás és a társadalmi-gazdasági fejlődés megköveteli nemcsak a műszaki, hanem egész felsőoktatásunk továbbfejlesztését, amit ma már tovább nem lehet halogatni. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az elhatározott tartalmi és szervezeti változások nehezen valósulnak meg, mert szembe találják magukat a konzervativizmussal, vagy olyan radikalizmussal, amely figyelmen kivül hagyja reális lehetőségeinket. Igy a szakképzés nem mindig képes elég széles ismeretalapot nyújtani ahhoz, hogy a munkába lépő fiatal mérnökök megfelelően tudjanak alkalmazkodni a változó feladatokhoz. A nevelés hatékonysága is sok kivénnivalót hagy maga után. Erre utal az a tény, hogy a fiatal mérnökök egy része nehezen igazodik el korunk bonyolult társadalmi politikai viszonyaiban; világnézetük, magatartásuk és életmódjuk alakitásában háttérbe szorulnak az igazi emberi értékek, mint a munka, az önként vállalt fegyelem,