Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

31 b/ A munka melletti képzés feladata az is, hogy különböző oktatási formákkal /magasabb szintű oklevél szerzése azonos szakirányban, második diploma megszerzése nem azonos szakirányban, át- és továbbképző tanfolyamok, specializáció stb/ a megszerzett tudást szinten tartsa és korszerűsítse, a szakmai ismereteket elmélyítse és uj ismeretek közvetitcse révén lehetővé tegye a társadalmilag igényelt szakosítást . 1986 végéig a felsőoktatás szakágankénti, képzési szintek szerinti struktúrájának továbbfejlesztése során minden szakágazatban általánossá kell tenni a diploma utáni többfunkciós továbbképzést, s ezen belül a szervezett egyetemi posztgraduális képzést. A továbbképzést, illetve a második dipLoma megszerzésére irányuló képzést fokozatosan önköltségessé kell tenni. A költségeket a szakemberek továbbképzésében érdekelt munkahelyeknek vagy a hallgatóknak kell vállalniuk. Tudományos kutatás A Magyar Tudományos Akadémiával, a tudományos kutatásokat szervező és irányitó más szervezetekkel, a minisztériumokkal és a vállalati kutatóhelyekkel együttműködve az 199o-es években el kell érni, hogy a felsőoktatási intézmények a profiljuknak megfelelő területeken ellássák kutatási feladataikat. Az ehhez szükséges feltételekről gondoskodni kell. Csak igy biztositható a képzés tartalmának folyamatos lépéstartása, a felsőoktatási intézmények nagyobb szerepe a kutatói utánpótlás nevelésében, valamint a tudományos minősités rendszerében . Jellegüknél, szervezeti felépítésüknél fogva az egyetemek különösen alkalmassá tehetők az elméleti igényű alapkutató-