Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

- 6 munkáját! 2.6. A vizsgaidőszak, a vizsgára való felkészülés és maga a vizsga is az oktatási folyamat szerves része. Itt nyilik lehetőség a hallgatóknak a szintetizálásra, az adott szakma egy-egy lényeqes részének az áttekintésére, átgondolására. A karok elképzelései szerint a vizsgaidőszak tényleges hosszát 4-6 hétben célszerű megállapítani. Ez karonként, indokolt esetben évfolyamonként különböző hosszúságú is lehet. A vizsgaidőszak hosszát az adott félévben számonkérésre kerülő tananyag mennyiségétől és nehézségi fokától függően kell megállapítani. /Ugyanakkor célszerű az egyes félévekben egyenletes terhelésre törekedni/. A vizsgaidőszakokban a hallgatók egyéni tanulását segitő irányitó konzultációkat célszerű szervezni! 2.7. A szakmai /termelési / gyakorlatokat az oktatási folyamat szerves részének kell tekinteni. Csak olyan gyakorlatot lehet szervezni, amely elősegiti a szakma lényeges gyakorlati ismereteinek elsajátítását, a nagyüzemek, vál lalatok életének megismerését. A termelési, üzemi gyakorlatok mellett, az ezekre biztositott időkereten belül úgynevezett tematikus gyakorlatok is szervezhetők /pl. mérőgyakorlat, terepgyakorlat, laborgyakorlatok, műemléki felmérés, gépjárművezetői vizsga megszerzése, hegesztő szakmunkásvizsga, intenziv nyelvtanfolyam, stb/. Nagyon indokolt esetben a gyakorlatokat a vizsgaidőszakban is meg lehet kezdeni. Ekkor a vizsgaidőszakot a gyakorlat hosszával meg kell nyújtani. A gyakorlatok maximális össz időtartamát célszerű az egyetemen egységesen megállapítani. A karok többségének elképzelései alapján az 1-4. évek után összesen maximum 12 hét gyakorlat szervezhető. A 12 hét tartalmazza az egyetemen belül, az egyetemen kivül és az üzemekben