Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

- 8 tárgynál ne legyen több és ezek mindegyike vizsgával záruljon. Kis óraszámú vagy sok félévre szétaprózott tárgyakat kerülni kell. Ha a tárgyak száma nagyobb a megengedhető vizsgák számánál, akkor ezt különböző fogásokkal át' lehet hidalni. A bizottság véleménye szerint nem a probléma megkerülésének módozatait kell kidolgozni, hanem olyan tantervet készíteni, amelynél ilyen problémák fel sem merülnek. Segitene ezen, ha a társadalomtudományi tárgyakra kevésbé merev előírások vonatkoznának. 3. Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak t A bizottság egyetértett abban, hogy a képzés szemeszter jellegét célszerű fenntartani, különválasztva a szorgalmi- és a vizsgaidőszakot. A szorgalmi időszak tiszta hosszának 14-15 hét, a vizsgaidőszak tiszta hosszának 4-6 hét tűnik általánosan elfogadottnak. Felmerült az a javaslat, hogy legalább a tavaszi félévben mintegy i hét oktatási szüiietet kellene biztosítani. Hangsúlyozva annak fontosságát,hogy a szorgalmi időszak sem lehet a hallgató részére passzív folyamat, a bizottságnak szinte egyöntetű álláspontja, hogy a szorgalmi időszakot nem célszerű kötelező vizsgákkal megzavarni, viszont /esetleg bi anyós fel tételekhez kötve/ biztosítani kell az elővizsgák lehetőségét. A bizottság véleménye szerint a hallgatótól a szorgalmi időszakban átlagosan heti 50 óra tanulmányokra fordított idő várható el /a becslések 45 óra és 6'5 óra közé estek/. Elég általános vélemény szerint ebből 30 óránál többet nem célszerű kötött módon igénybe venni, viszont megfelelő módszerekkel gondoskodni kell arról, hogy az idő többi részét a hallgató valóban tanulmányaira fordítsa. Javaslat

. A tanterv legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot irjon elő, ami esetleg a 9 félév átlagára