Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára

- 25 Dr.Polinszky Károly rektor: Bocsánat: elvileg nem! Dr.T u s c h á k Róbert: Ki kell jelentenem, hogy az egyetemi oktatásnak az a lényege, hogy a tudományos kutatás eredményeit az oktatók átadják a hallgatóknak. A kutatási eredmények teszik lehetővé, a műszaki fejlesztést az üzemekben. Ha olyan személyzetet akarunk kialakitani, - és ezt kell kialakítani - amely a szellemi munka termékeinek eredményeire utal, akkor várható, hogy ennek alapján megpróbálhatjuk helyünket a tudományos életben is elfoglalni. Alapjában véve a műszaki értelmiség produktuma a döntő tényező, amelynek alapján ez változhat. Azonban ameddig a liftek nem fognak működni - , és amig lesz olyan magyar gyártmány^^iíre hazaviszem, addigra nem működik, akkor szavalhatunk nevelési célkitűzésekről. Ha én lennék a helyükben, akkor én is azt mnndanán: miért nem működik a lift, ha olyan nagy tudósok vagytok. Ennek a problémának analizisrésze benne van a javaslatban, azonban ez túlságosan kevés. Nem tartom túlságosan fontosnak az akadémiai fokozatok hangsúlyozását, - noha erre ós szükség van. El kellene gondolkodni azon,hogy technikai tudományos fokozatokat kellene bevezetni. Az akadémiai tudományos fokozatok túlságosan alap-jellegü követelményeket támasztanak, viszont nem mindig erre van szükség. Olyasmire gondolok, hogy pl. az egészségügy területén vannak kiváló orvosok, akik kiemelkedő gyógyitási tevékenységük eredményeképpen megkapják a "Kiváló orvos" kitüntetést. Nem tudok most erre megoldást javasolni, de ez a dolog méltó arra, hogy a koncepcióban tanulmány tárgyává tegyük. Több utalás történik a javaslatban arra,hogy az utánpótlást elő kell késziteni. Ez helyes, de ne válasszák ki már 20 éves korban a tanszékvezetőket. Néhány ilyen túlzott adminisztratív megfogalmazás van a javaslatban,- ezeket csökkenteni kell. Nem annyira fontos, hogy a vezetői utánpótlást növeljük, Erre is szükség van, de ennek a szerepét egy tudományos intézményben nem szükséges annyira kiemelni.