Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. március 14. (848-1153) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 2. Javaslat vezetői megbízásokra - 3. Címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozása - 4. Javaslat villamosmérnöki szakok új elnevezésére, képzési célkitűzések újrafogalmazására és új tantervekre - 5. Szakirányú végzettségű üzemmérnökök kiegészítő egyetemi képzése a Villamosmérnöki Karon - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI KAPÁNAK OKTATÁSI CÉLJA Az okleveles villamosmérnökök képzése része a hazai értelmiségképzésnek. Célja a társadalom igényeinek megfelelően olyan szakemberek képzése,akik - ismerik a villamosmérnöki tudományok meghatározott területének alapjait és korszerű eredményeit; - rendelkeznek azon készségekkel, amelyek a mérnöki gyakorlat eredményes megkezdéséhez szükségesek; - ismerik a tudományos kutatás alapvető módszereit, illetve a mérnöki gyakorlat folyamán rövid idő alatt képesek azt elsajátítani; - ismereteiket természettudanányi képzettségük és nyelvtudásuk alapján szakterületükön folyamatosan bőviteni tudják és annak eredményes felhasználására alkalmasak; - marxista-leninista műveltségűk, valamint tudományosan megalapozott gazdasági és szervezési ismereteik alapján képesek résztvenni a termelés nüszaki irányításában és az iparfejlesztés kérdéseinek megoldásában; - képesek más szakterületű, illetve képzettségű szakemberekkel eredményesen együttműködni, és résztvenni munkahelyük közéletében, közművelődési feladatainak ellátásában. A Híradástechnikai sza k célkitűzése olyan villamosmérnökök képzése, aVlk képesek okleveles villamosmérnöki feladatokat ellátni, az emberi és gépi kommunikáció technikája, a távközlés, a tömegkommunikáció, a. távadatfeldolgozás és a rádió-mérőrendszerek területén. Felkészit elektronikai készülékek, berendezések, rendszerek, hálózatok, híradástechnikai szolgáltatások, az ezekhez szükséges áramkörök, számítástechnikai és informatikai eljárások létrehozására, alkalmazására és továbbfejlesztésére, az elméleti vizsgálatok, a tervezés, a kísérletezés, a gyártás, a minősités és az üzemvitel alapvető módszereire. Az Adat- és távközlési ágaza t elsősorban a távközlési hálózatok beszédadat- és integrált szolgáltatásai, az ezekkel kapcsolatos alapvető kódolási, jelfeldolgozási és kapcsolási módszerek területén készit fel villamosmérnöki feladatok megoldására. A Műsor- és adatszórási ágaza t elsősorban a tömegkommunikáció akusztikai és videotechnikai eszközei és eljárásai, tömeges adatszórási szolgáltatásai, valamint az ezekkel kapcsolatos alapvető kódolási és vezérlési módszerek területén készit fel villamosmérnöki feladatok megoldására. A Kommunikációs számítástechnikai ágaza t elsősorban a távadatfeldolgozás eszközei és működtető rendszerei, a kapcsolórendszerek tárolt programú vezérlése, az ezekre a célokra szolgáló számitógép-architekturák és programrendszerek alapvető módszerei területén készit fel villamosmérnöki feladatok kidolgozására. A Rádió-rendszertechnikai ágaza t elsősorban a rádióhirközlő-müsorszóró hálózatok és a rádió-mérőrendszerek,ezek rádiótechnikai eszközei és eljárásai,rádiórendszerek alapvető hullámterjedési,kódolási és jelfeldolgozási módszerei területén készit fel villamosmérnöki feladatok megoldására.
