Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1981. szeptember 21. (6-279) - 1. Beszámoló a BME 1980/81. tanévi munkájáról. Előterjesztés az 1981/82. tanévi munkatervre - 2. Az egyetemi tanácsi bizottságok kiegészítése - 3. Előterjesztés az Egyetem alapításának 200. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségek programjára, továbbá tiszteletbeli doktori címek és a BME Emlékérme adományozására - 4. Tájékoztató a külföldi hallgatók tanulmányi munkájáról - 5. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

1938-ban kezdett foglalkozni olyan elektromechanikui számológépek tervezésével, amelyek decimális rendszerben végzik el a négy alapmüveietet és alkalmasak telefonközp>ntok dijelszámolásának gépesitésére. Ilyen berendezésekből két mintapéldány is készült, de elég lassan működtek. Később készült egy olyan számológép, amelyik két érpáron és kapcsológépen keresztül működtethető volt egy kis asztali készülékről, amely csupán billentyűzetet és egy morze szalagnyomtatát tartalmazott. A későbbi csöves, majd a tranzisztoros berendezések ezeket a gépeket kiszoritották. 1938-40-ben a számológépek katonai jelentőségét nem lehetett még látni, de jellemző, hogy a gyár e néhány év alatt 10 szabadalmat jelentett be számitógépekkel kapcsolatban. Ezeknek mindegyikén Kozma László is szerepelt. Az MTA támogatásával 1958-ban készitette el munkatársaival az ország első automatikusan működő, programozott számitógépét, melyet a Budapesti Műszaki Egyetemen 10 éven ót használtak a tanszéken folyó tudományos munkákhoz és az oktatásban. 1963-ban tervjavaslatot tett az elavult Rotary-központ helyett bevezetendő koncentrátoros, crossbar telefonközpont fejlesztésére, majd a tervjavaslat elfogadása után kidolgozta annak tervcélját is. Az új tipns, melyet BCS központnak nevezett el, a gyors bevezetés érdekében csupa, már ismert megoldást tartalmaz, de elveiben, szolgáltatásaiban és gyárthatóság szempontjából modernnek volt tekinthető. Háromféle tömbegységből állt /koncentrátor, trunkegység és regiszteregység/, melyekből gyakorlatilag bármilyen nagyságú városi telefonközpont összeállitható. A BCS küzpont a megindult licenctárgyalások miatt kifejlesztésre már nem került. 1964-ben munkatársaival elkészitette a Nyelvtudományi Intézet számára az első hazai nyelvstatisztikai automatát,