Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1980-1981

1981. június 1. (751-1071) - 1. A BME ötéves káderutánpótlási terve - 2. Javaslat a BME Munkaügyi Szabályzatára - 3. Jelentés a BME 1980. évi gazdálkodásáról - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról - 5. Javaslat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítására - 6. Javaslat a gépipari és a vegyipari gazdasági mérnök szak új tantervére és programjára - 7. Beszámoló a külföldi hallgatók tanulmányi munkájáról - 8. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására

- 39 Mt.56.§. /1/ A fegyelmi büntetést a munkáltató fegyelmi eljárás alapján indokolt Írásbeli határozattal szabja ki. Az eljárás során biztosítani kell, hogy a dolgozó védekezését előterjeszthesse, továbbá fel kell deriteni a dolgozó javára és terhére szolgáló körülményeket. A fegyelmi jogkör gyakorlójának a dolgozót személyesen meg kell hallgatnia. /2/ Az 55. §. /1/ bekezdésének a/ és b/ pontjában, továbbá - a Minisztertanács által megállapított mértékig c/ és d/ pontjában megjelölt büntetés a kötelezettségszegés csekély voltára vagy az eset más körülményeire tekintettel indokolt Írásbeli határozatban fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ilyen esetben a büntetést kiszabó határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlójának vagy a dolgozó közvetlen felettesének kell a dolgozóval ismertetnie . /3/ Nem lehet fegyelmi eljárást inditani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető eljárás, illetve gazdasági birság kiszabására irányuló eljárás indult és az nem végződött felmentéssel /az indítvány elutasításával/, a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számit. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetében ezeket a határidőket a dolgozó belföldre történt visszatérésétől kell számítani. Anyagi felelősség Mt.57.§. /1/ A dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. /2/ Gondatlan károkozás esetén a kártérítés a dolgozó havi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A Minisztertanács a károkozás, illetőleg a károkozó körülményeire, igy különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, a károkozás társadalmi veszélyességére, valamint a dolgozó beosztására tekintettel a kártérités mértékét magasabb összegben is megállapíthatja .