Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1980-1981
1981. május 18. (582-750) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a Járműgépész szak kiegészítésére - 3. Javaslat az idegen nyelvek oktatásának új rendjéről szóló 104/1981./M.K.4./MM számú utasítás végrehajtására - 4. Javaslat az intézeti osztályok átszervezésére, illetőleg új elnevezésére - 5. Jelentés a BME V. 5 éves fejlesztési, felújítási tervének teljesítéséről. Javaslat a VI. 5 éves terv gazdasági célkitűzéseire - 6. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra - 7. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként való elfogadása
3. A tantárgyak megnevezése nem mechanikusan adódott a *»• többi ágazati tantárgy megnevezéséből. Nem véletlen, hogy a "Gépjármüvek /vasúti jármüvek,hajók/ tervezése és vizsgálata" c. tantárgy a repülőgépész ágazaton "Repülőgépek elmélet e és vizsgálata" cimen szerepel. E tudatos eltérés természetesen a tantárgy programjában is tükröződik. 4. A repülés többféle mérnököt igényel. A repülőgépek elektromos és elektronikus berendezései és műszerei nem tartoznak a repülőgépószethez, erre külön szakembereket képeznek /a Szovjetunióban/, hazánkban ilyen szakemberek képzésére nem célszerű berendezkedni, illetve a HM és a KPM véleménye szerint erve nincs szükség. Természetesen bizonyos műszeres, ill. elektronikai tananyagot a jármügépész tantárgyak programjai is tartalmaznak, hasonlóan, mint pl.-a vasútgépészeknél a villamos vontatással, illetve a vasúti autómatikával kapcsolatban. 5. A repülőgépész ágazatra a beiskolázás Iq81. szeptemberében megtörténik, amint ez Korcsog András államtitkár elvtárs lg8l. február 26-i leiratából kitűnik: "A Honvédelmi Minisztérium és a Közlekedés- és Fos taiigyi Minisztérium a külföldi képzés fenntartása mellett kérte a repülőgépész üzemmérnökök továbbképzését a Budapesti Műszaki Egye tem Közlekedésmérnöki Karán. Figyelembe véve azt a Honvédelmi Minisztérium által közölt tényt, hogy a Magyar Néphadsereg repülő csapatainál jelentős oklevelesmérnök-hiány keletkezett és a Honvédelmi Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium segítségével hazánkban a repülési szakemberek képzése közül csak a repülőgépészmérnök-képzés f el tételei biztosíthatók, a repülőgépészmérnök utánpótlásnak mind a polgári, mind a katonai repülés területén a hazai kétlépcsős képzés kialakítása lenne az egyetlen lehetséges, és a képzési időt illetően is a legrövidebb utja. A gyakorlati és laboratóriumi oktatás történhetne a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium átirata szerint a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola oktatási bázisának és a Ferihegyi repülőtéren rendelkezésre álló eszközöknek a segítségével.
