Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1980-1981
1980. november 10. (81-178) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az ipari szerződéses kutatások eredményeinek hasznosulása a népgazdaságban - 2. Az oktató és nem oktató dolgozók szervezett továbbképzésével, munkahelyi szociális problémái megoldásával és a munkaerőgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos feladatok - 3. Doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadása - 4. Intézeti igazgatóhelyettesi megbízásra javaslat
- 4 kat végzett a távvezeték és az albertirsai állomás villámvédelmével kapcsolatosan, valamint hozzájárult a 750 és 400 kV-os berendezések megközelítési távolságait szabályozó NIM irányelvek, illetve rendelet megalkotásához. Megvizsgálta a teljes vezeték /Donbassztól - Albertix*sáig/ stabilitási szempontból kritikus állapotait. Az Intézetben fizikai modell készült a 750 kV-os rendszer szimulációjára. A vezeték modelljének tervezése a BME Elméleti Villamosságtan Tanszék pontos számításainak eredményeire támaszkodott. A modell több, problematikus kérdés eldöntésére alkalmas eszközzé vált és lehetővé tette a későbbi üzemeltetés során felmerülő problémák előzetes vizsgálatát. 1977. óta a szovjet generáltervező javaslatára egyes fontos, az üzemvitel megbízhatóságát befolyásoló kérdés megoldására közös kutatás folyik, amelyben magyar részről az ERŐTERV mellett a BME Erősáramú Intézete vesz részt. Ennek keretében az Intézetben lefolytatott kutatás eredményeképpen a tervezők kidolgozták azokat az intézkedéseket, amelyekkel a vezetékhez tartozó egyes söntfojtótekercsek kiesése mellett is biztositható az összeköttetés. Tisztázták az önműködő visszakapcsolás sikerességét biztositó feltételeket. Az Intézet részt vett a 750 kV-os távvezeték üzembehalyezési kísérleteinek előkészítésében: a kísérleti program kialakításában, a méréstechnika kidolgozásában. 11./ A Zagyva-Tarna vízgyűjtőjéhez a Műszer- és Méréstechnika Tanszék automatikus hidrorneteorológiai előrejelzés céljait szolgálé telemechanikus rendszert lcészitett. Célja az 5676 km -es vízgyűjtő területen felevő sok milliárd forintos nemzeti vagyon védelme. Jellemző szempontja, hogy az árvízzel fenyegetett terület gazdasági értéke 32 milliárd forint, és az egyszeri elöntésből származó kár kb. 5-6 milliárd forint. Az új előrejelző rendszer számottevően elősegíti az esetenkénti intézkedések időbeni kiváltását.