Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. szeptember 17. (4-218) - 1. Beszámoló az Egyetem 1978/79. tanévi munkájáról és javaslat az 1979/80. tanévi munkatervre - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács szavazati jogú külső tagjainak meghívására, valamint a tanácsi bizottságok vezetőire és tagjaira - 3. Javaslat a BME Mérnök Továbbképző Intézetének Szervezeti és Működési Szabályzatára, valamint Tanulmányi és Vizsgaszabályzatára - 4. Javaslat a Mérnök Továbbképzési Tanács elnökére - 5. Javaslat az R-32 számítógép lokális terminál laboratóriuma kialakítására

- 4 1/ Oktató-nevelő munka Az 19 78/79. tanévben Egyetemünknek a különböző oktatási formákban összesen mintegy 12 000 hallgatója volt. Képzésük eredményesen és rendben folyt. 19 79-ben várhatóan kb. 2.900 hallgató fejezi be tanulmányait, közülük kereken 1•300 fő az okleveles képzés nappali tagozatán, mintegy 340 fő e képzés esti és levelező tagozatán, 860-ra tehető a gazdasági mérnöki és szakmérnöki szakokon végzők létszáma, mintegy 400 fő pedig üzemmérnökként, illetve mérnök- és műszaki tanárként végez. Az 1978/79. tanév legfontosabb eseménye az uj oktatási rend bevezetése volt, amelyet a Közgazdaságtudományi Egyetem épületének állagromlása, valamint a Ch épület rekonstrukciója miatti oktatási terület csökkenés tett szükségessé. Tanulóköri helyiségeink 25%-ának elvesztése miatt az oktatás csak az órarendi órák számának csökkentése és un. blokkos órarendi struktura mellett volt biztositható. A heti óraszám csökkenéséből adódó veszteség többségét kompenzálta a szorgalmi időszaknak a vizsgaidőszak rovására történt megnyújtása. A vizsgaidőszak leröviditése miatt a vizsgajegyek egy részét a szorgalmi időszakban kellett megszerezni. E változásokkal egyidejűleg célul tüztük ki a tanulmányi fegyelem szilárdítását. Az uj oktatási rendre való áttérés előkészitése, az uj kereteknek megfelelő módszerek kialakitása, bevezetése, és figyelemmel kisérése jelentős többlet munkát igényelt mind a ta-. nári kartól, mind pedig az oktatás-igazgatás területén dolgozóktól. A tapasztalatok még nem értékelhetők kellő mélységben. Megállapítható azonban, hogy a lényegesen megromlott helyiség-ellátottság mellett végzett oktató-nevelő munka eredményessége nem változott észrevehetően a korábbihoz képest. Az elmúlt tanévben végzett oktatásmódszertani tevékenység túlnyomó többsége az uj oktatási rend bevezetésével kapcsolatos újszerű feladatok megoldására irányult. A módszertani fejlesztés fő területe a hallgatók tanulását ösztönző, illetve a félév közben megszerzendő vizsgajegyek megállapítására alkal-