Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. március 17. (588-1050) - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat a Marxizmus-leninizmus Intézet létesítésére, szervezeti és működési szabályzatára - 3. Beszámoló a BME Tanreaktorának tevékenységéről - 4. Javaslat a szakmérnök képzés ötéves tervére - 5. Javaslat az Egyetem Újítási Szabályzatának kiegészítésére
- 659 • merfc annak beie keLl férni a progresszív képzés más formájába. Ami létszán kéaSÉsét illeti, elnézést kérek Kiscelli elvtárstól, - lehet, hogy nem értettem teljesen azt, aiait 6 mondott , de amit megértettem, hz kissé eBIentmond annak, aait ő a létszámról mondott. Igaz, hogy nagyon nehéz az Országos Tervhivataltól távlati szakember szükségleti számot kicsikarni, - de nem ez a legnagyobb probléma. As Oktatási Minisztériumnak a Politikai Bizottság eié menő, az egész távlati szakember szükség-otre vonatkozó tervezésünk alapproblémája, hogy zal mindig , legalábbis az utóbbi években állandóan, a társadalmi munka megosztásra hivatkozunk, és egyedül a társadalai munkamegosztás az, amely nagyon szoros t szakcsodásban a-tatja be a távlati szakember szükségleti számokat, de ez nem felel meg az értelmiségi képzésre vonatkozó e-gondoXásoknak. Ezért ugy tűnik nekem , hogy azt a felfogást alakítják ki kormányzati szinten és a fe_ső politikai j vezetésben, hogy sokkal inkább a műszaki színvonal szempontjából messze előttünk járó ilyen különleges mutatók - péiciúui . a LO ezer lakosra kifejezett képzési számok közelítése az, ami tervezési bázis lehet szám .nkra, abból a felfogásból kiindulva, hogy még ott sem érték el a lefelénenő ágát ennek a fejlődésnek, vagyis: az ország teherbiró-kápességének fügvényében emelni lehet ezeket a számokat. Ami a szakmémökképzéot illeti, agy látom a legfrissebb felfogásokból, hogy nagyon erős tünődéd folyik azon, , hegy ezen a területen is kötelezővé tegyék bizonyos időközönként ezt a bizonyos szintrehocó jellegű képzést. Egyébként os non ismeretlen az Egyetemi Tanács oiőtt. Ennek a két alternatívájáról vitatkoznak pillanatnyilag, Lehotoéges, hogy a magas politikai testületek állást foglalnak c&aa, hegy ténylegesen legyen -e adminisztratív kényszer. Ha ez igy van, akkor irosz elvtársnak a hozzászó áoa feltétlenül figyelembe vehető, mert akkor os költségvetési kérdés. \ Van azonban egy másik felfogás, - és véleményem szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy ezt elfogadják, - nevezetesen a vállalatok érdekeltté tételével, és főként a vállalati támogatás fer-