Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

-35A főhatóságok és az intézmények közötti Kapcsolat alakulása az utóbbi évtizedben alaptendenciáját tekintve helyes volt: az intézmények önállósága nőtt, a hatáskörök megoszlása egyértelműbbé vált. Továbbra is indokoltnak látszik, hogy a főhatósági irányítás elsősorban az össztársadalmi érdekek érvényesítésére koncentráljon, erősödjék az irányítás oktatás- és tudománypolitikai jellege, csökkenjen az intézmények közvetlen irányításával kapcsolatos tevékenységük súlya. Ma még a főhatóságok irányító munkájában sokszor rem az ilyen tipusu teendők dominálnak, a képzés tartalmi irányításával kapcsolatos tevékenységük kimerül a képzési dokumentumok - tantervi irányelvek, tantervek - kibocsátásában, az intézmények oktatáspolitikai és tudománypolitikai orientálásában, deaképzés hatékonyságát, eredményességét már legtöbbször nem tudják nyomon kisérni és értékelni. Fokozni és javítani kell a főhatóságok ellenőrző munkáját, felelősségét az irányításuk alá tartozó felsőoktatási intézmények tartalmi munkájáért. Ezzel egyidejűleg szélesíteni kell, és meg kell szilárdítani az intézmények önállóságát, felelősségót mind az oktató-nevelő munkában, mind az intézmények adminisztratív il ányi tásában. 1-. Az egyetemi ós főiskolai hallgatók emberi magatartását, politikai beálll tot, tsá

gát. elsősorban az a körülmény határozza meg, hogy politikai és társadalmi rendünket adottságnak, jövendő életpályájuk természetes keretének tekintik. Tudatukban, értékrendjükben a társadalmi szempontból pozitív magatartási formák, közösségi értékek általában meghatározó szerepet játszanak, életterviiket a hasznos, sikeres munkavégzés szándéka hatja át. Az elmúlt 10-15 évben az egyetemi hallgatóság körében külföldön - esetenként szocialista országokban is - tapasztalt nyugtalanító tünetek nálunk igen kevéssé, elszigetelten és áttételesen jelentkeztek, és a hallgatóság kőiében rokonszenvet, pozitív érdeklődést általában nem váltottak ki. Ennek ellenére a hallgatók körében érzékelhetők nyugtalanító tendenciák és jelenségek is. Ezek elsősorban az egyetemeken ós főiskolákon tulmutató társadalmi folyamatokkal, tényezőkkel kapcsolatosak, de jelentős részük a hallgatóság tanulmányi és munkakörülményeiből, tipikus élethelyzetéből adódik: a/ Az oktatási folyamat már jelzett sajátosságai iniatt n hallgatók értékrendjében az intenzív szellemi munka, a maximális intel-