Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

-22jait tartalmilag és szervezetileg is összehangolni, egyben megvizsgálva a gyakran igen szűken profilírozott, merev tantervű főiskolák egymás közti integrálásának, képzési profiljuk rugalmasabbá, konvertilisebbé tételének kérdését is. Az üzemgazdászképzés és a közgazdászképzés egymáshoz való szervesebb illesztésének, egymásra.épülésének, illetve integrálásának kérdése lényegében ugyanilyen értelemben vetődik fel. A szervesebb és ugyanakkor rugalmasabb illeszkedés igénye nem csupán a képzési szintek között, hanem azonos képzési ágakon, szinteken belül, a különböző képzési tipusok szempontjából is felvetődik. A tudományegyetemeken pl. a bölcsészettudományi és a természettudományi karokon az un. tanárképző és nem-tanárképző szakok egymással való tartalmi és szervezeti kapcsolata számos kisérlet és vita ellenére ma. sem megoldott. A modern felsőfokú képzés elengedhetetlen feltétele - különösen a műszaki és agrárfelsőoktatásban, de valamennyi egyéb területen is - özakirányu tanulmányoknak megfelelő termelési, szakmai gyakorlatokban való részvétel, az elméleti tanulmányoknak a gyakorlati alkalmazással való folyamatos összekapcsolása. A műszaki felsőoktatásban a termelési gyakorlatok aránya alacsony; elmaradásunk e téren nemzetközi összehasonlításban is jelentős. Kívánatos volna, hogy a termelési gyakorlatok és az elméleti képzés szorosabb összehangolásával, esetleg váltogatásával a jövendő műszaki szakemberek elméleti képzésüket termelési tapasztalatok megszerzésével együtt kapják, ehhez azonban megfelelő fogadókészséget kell biztositani a legmagasabb műszaki színvonalú üzemekben is, beleértve az ott dolgozó szakemberek ilyen feladatokra történő felkészítését és - ha szükséges - továbbképzését is. A szakmai gyakorlatok hatékonyságának fokozását azonban más képzési ágakban is indokolt napirendre tűzni. Mindezen problémák és hiányosságok megoldásának tantervi, oktatásszervezési utjai sokfélék lehetnek: ahol erre mód van, a legkézenfekvőbb olyan tantervi struktura megvalósítása, amely többszintű, egymáshoz különböző változatokban illeszkedő szakaszokra épül. így megoldható lenne a menetközben változó vagy újonnan jelentkező társadalmi igények és az egyéni adottságok, hajlamok következetesebb figyelembevétele is. Minden ilyen tipusu tantervi és a képzési struktúrát érintő módosításnak, átszervezésnek közös célja azonban a minőségi követelmények rendszeres emelése, illetve olyan oktatási körülmények, tantervek, módszerek meghonosítása kell hogy legyen, amelyek a minőségi követelmények emelését reálissá teszik. iri s