Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra
- 26 tozást is megkövetel, és a termelés frontján a műszaki értelmiség munkájában is magasabb, szigorúbb, változatosabb, keményebb követelményrendszert vettünk figyelembe a termelésben jelentkező problémák megoldására. Az intenziv fejlesztés keretében a hatékonyság és a minőség a döntő, a meghatározó, és az egész termelés stratégiájának vonatkozásában szemléletváltozásra és a problémák teljes ujra-értékelésére van szükség. Véleményem szerint a felsőoktatásban is ugyanezt az irányt kell a hatékonyság és a minőség színvonalának emelése érdekében követni. Nehéz évek előtt állunk, és azért örülök az anyagnak, mert az érezteti a változást a felsőoktatás továbbfejlesztésének fő irányainál. Szeretném felhivni a figyelmet, hogy az 383-ig kidolgozandó koncepciónál nagyon komoly munkát kell végezni. Köztudomásu, hogy a termelésben eddig mereven szétválasztottuk a szellemi kapacitást, a tervező intézetek munkáját a termeléstől, a kivitelezéstől, az anyagiipari tevékenységtől. Megjelent azonban egy kormányhatározat, amely a tervező intézetek és a kutató intézetek létszámának 15 százalékos csökkentését irja elő. Ez azt jelenti, hogy a tervező intézetett vonatkozásában 3 ezer - 35oo nagyságrendben kell átcsoportosítani a tervezőket. Ennek a stratégiáját kialakítottuk, és éppen a szellemi bázisok megerősítésére akarjuk ezt a létszám- átcsoportosítást megvalósítani. A nagyobb bázis-vállalatoknál kutatói és tervezői részlegek létrehozásáról van szó, hogy a megnövekedett követelményekkel szemben a kivitelező vállalatok komoly szellemi kapacitással rendelkezzenek. Az átcsoportosítás nem lesz könnyű probléma, és la figyelembe vesszük azt, hogy 2-3 évvel ezelőtt akár az építészmérnök-, akár azéépitőmérnök- halatok elhelyezésénél nem volt probléma, az idén azonban nem vagyok biztos, hogy akár az épitészek, akár az épitők vonatkozásában nem fognak-e nehézségek jelentkezni. Át kell tekinteni tehát népgazdasági szinten, fő ágazatonként, hogy a követelményrendszert és az elkövetkező ötéves tervek termelési fejlődését, dinamikáját milyen szakember-állománnyal, hogyan tudjuk kielégiteni. Erre nagyon oda kell figyelni, mert ellenkező esetben túltermelés állhat be egyes területeken, és olyan értelmiségi rétegeknek egyetemi diplo-
