Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

- 17 A képzés különböző /pl. műszaki, bölcsész, stb./ ágazatai között olyan nagy eltérések vannak, hogy csak a legalapvetőbb kérdésekben, s ott is csak durva közelítésben lehet egységes alapelveket kimondani. Az eltérések törvényszerüek, és természetesek. Gondoljunk például a vegyészmérnökképzésre /heti 3o órás laboratórium/ és a történész-képzésre /könyvtárak/. Nyilvánvaló, hogy nem lehet egyforma a kötelező óraszám! További veszélyeket rejt magában az,hogy az egyes szavak és fogalmak értelmezésében is nagyon nagyok az eltérések. Egy példa: a szak fogalma és tartalma egészen más a műegyetemen, mint a bölcsész-karon, vagy az iparművészeti főiskolán. A szakok dimenziója között is nagyságrendi eltérések vannak. Mig pl. a mérnökképzésben legalább tiz gépészmérnöki és négy villamosmérnöki szak van, mégis azt kell mondani, hogy ez a 14 szak két legszélsője között sincs akkora különbség, mint pl. ugyanazon bölcsészkar földrajzi és francia irodalmi szakja között. A földrajzos és a francia irodalmár soha sem cserélhet állást, mig ezer és ezer eset bizonyltja, hogy bármelyik gépész szakon szerzett ismeret többé-kevésbé konvertálható, nem egy esetben még a villamos mérnökök ismeretével is. Ugyanis a bölcsész-karon minden szak egy-egy szakmát fed le, mig a gépész-karon egy-egy szak csak az alkalmazási példa határait szükiti be, a megszerzett ismeret és készség viszont a gépészmérnöki szakma bármelyik területén felhasználható, Nem lehet tehát ugyanazt a következtetést levonni a bölcsész-kari és gépészkari szakosításrólí A szakosités célja és következménye a két esetben nem ugyanaz! A szakositás és a szakmára való nevelés kérdései ^ Az anyagban két, egymással homlokegyenest ellenkező szemléletbeni vonal fut végig. Az egyik a képzés szervezeti, formai oldalára vonatkozik, a másik oktatási célkitűzésre, azaz tartalmi kérdésre. Az egyik - tetszetős - vonal szerint a felsőoktatásban általában tul korán történik a szakositás és tul szűkek a szakképzési profilok. Következtetés /sőt: követelés/;legyen minél hosszabb az általános képzés, legyen minél későbbre kitolva a szakosodás időpontja /deduktiv tantervfelépítés/. Idézetek: "..a szűk szakképzési profilok miatt a pályakezdők gyakran nem szakjuknak megfelelő munkakörbe kerülnek." ... /lo. old../ 6