Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. március 26. (491-963) - 1. Beszámoló az oktatás-módszertani fejlesztőmunka eredményeiről - 2. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére, képzési rendjére - 3. Személyi kérdések - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat a Számítástechnikai Alkalmazási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatára - 6. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI KAR DÉKANJA BUDAPEST XI, MŰEGYETEM RKP. 3. 35o.142/1978. Előterjesztés

: az Egyetemi Tanács ülésére Javaslat tiszteletbeli doktori cim adományozására A Vegyészmérnöki Kar Tanácsa 1978. március 1-én tartott ülésén hozott határozat alapján előterjesztést teszek Hans Maliss

a egyetemi tanár részére /Bécsi Műszaki Egyetem/ tiszteletbeli doktori cim adományozására. Hans Malissa 1920. október 8-én született Bruck a.d.Mur-ban /Ausztria/ Diplomát 194 3 decemberében kapott a gráci Műegyetemen, ahol a Biokémiai Technológiai Tanszéken helyezkedett el mint tanársegéd. 1946-ban kitüntetéssel doktorált a gráci Műegyetemen, 1948-ban a festmény vizsgálat mikro módszerei cimmel habilitációs munkát nyújtott be és ennek alapján 1948-ban a m krokémiai és analitikai kémia területén habilitált. 1948 augusztustól 1949 juniusig Tiselius Nobel dijas mellett dolgozott az upsalai egyetemen. 195 3-ig dolgozott utána a gráci műegyetemen, majd jobb kutatási feltételek érdekében a Düsseldorf-i Max Planck Intézet munkatársaként dolgozott, azonban továbbra is előadásokat tartott a gráci műegyetemen. A Max Planck Intézetben végezte munkáját 1959-ig, mikoris egyetemi rendes tanárnak hivták meg a bécsi műegyetem Analitikai Kémia Intézetébe. Közben 1956-ban és 1958-ban az indonéziai Kormányzat néhány hónap ra meghivta, hogy az indonéz vas és szén előfordulást tanulmányoz za. Az Analitikai Kémia Intézet 196 3-ban nevében megváltozott és Mikrokémiai és Analitikai Kémia Intézet elnevezést kapta, hogy ezzel is kifejezze a benne folyó munka jellegét. Oktatási munkájában az analitikai kémia modern koncepcióit érvényesítette és műszeres elemzést, az automatizációt valamint a kör nyezetvédelmi analitikát nagymértékben kifejlesztette. Kutatási területeit nehéz röviden összefoglalni, fő munkássági területei az elektronsugár mikroanalizis, melyben a nemzetközi szaktekintélyt, a mikroelem analizis, amelyen belül főképpen a széndioxid mérés differenciakonduktométeres megoldása nyert komoly elismerést, az automatizálás az analitikai kémián belül és annak segítségével és különös tekintettel a fémfelületek automa-