Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1979. március 26. (491-963) - 1. Beszámoló az oktatás-módszertani fejlesztőmunka eredményeiről - 2. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére, képzési rendjére - 3. Személyi kérdések - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat a Számítástechnikai Alkalmazási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatára - 6. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására
8 nyában hatnak. Tantárgyaink anyagát hallgatóinknak a félév végén összefüggéseiben kell ismerniük, a tananyag egészének aktiv birtokában kell lenniök. E követelmény ellen hat, ha a folyamatos számonkérés alapján vizsgajegyet adó tárgyakból az egyes részvizsgákon kizárólag az előző részvizsga óta leadottak ismeretét ellenőrizzük. Ez a tananyag megengedhetetlen szétaprózódásához vezet. E káros tendencia elkerülése végett rögzítjük, hogy az adott tárgyfélév korábbi részében elhangzott mindazon témakörök , 'mely ek a tárgy és összefüggéseinek ismerete szempontjából alapvető fontosságúak, a részvizsga anyagához tartozna k, függetlenül attól, hogy ezek a témák egy korábbi részvizsgán már érintve lehettek. 2. Felmerült a részvizsga rendszerrel kapcsolatosan a hall•gatók beszédkészségére, gyakorolt kedvezőtlen hatás. Ezért rögzítjük, hogy a folyamatos számonkérés /részvizsga rendszer/ nem kell szükségképpen Írásbeli számonkérést jelentsen. Hallgatóink verbális kifejező készségének fejlesztése céljából és a személyes oktató-hallgató kapcsolat fontosaága miatt előnyben részesítjük és támogatjuk azokat a módszereket, amelyek a folyamatos számonkérés t részben vagy egészében szóbeli formába n oldják meg. 3. A kari tapasztalatok szerint a folyamatosan számonkérő tárgyak igen nagy súlyt kapnak a többi tárgyhoz képest. Ezért általános irányelvk'nt rögzítjük, hogy célszerű a súlyponti tárgyak közül kiválasztani a folyamatosan számonkérőke t. Ugyanakkor nem szabad a részvizsga rendszernek olyan kicsengést kapnia, mintha a nem folyamatosan számonkérő tárgyakat a félév során nem kellene tanulni. A folyamatos tanulás minden tárgyból továbbra is követelmén y /legalábbis az előzmények olyan mélységű megtanulásáig és ismeretéig, ami a következő előadás követését és megértését lehetővé teszi/. Ettől eltérő állásfoglalás az egyetemi előadások létjogosultságát kérdőjelezi meg. Ezért a félév végén vizsgáztató tárgyaknál is biztosítani kell a folyamatos tanulás ellenőrzésének lehetőségét /röpzh, stb./. 4. Az elmúlt évben több karon történtek olyan próbálkozások, melyek az előadások hatékonyságát a hallgatók jegyzetelésének
