Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1978. december 11. (308-490) - 1. Javaslat a BME 1979. évi költségvetési, beruházási és KK alapjai tervére - 2. Javaslat az 1979 februárjában induló új szakmérnöki szakok tanterveire - 3. Javaslat a matematikus-mérnök szak új tantervére - 4. Beszámoló az Építőmérnöki Kar munkájáról - 5. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésre

27 44. A szakmérnökképzés Az Építőmérnöki Karon a szakmérnökképzés 1961-ben indult meg. A tanfolyamok szakterületét ós ismétlésük ütemezését az egyes népgazdasági ág^a

k szabták meg. A Karon folyó graduális képzés tervei valamennyi szakon csak korlátozott specializálódás! lehetőséget biztosítanak, ezért a szakmérnökképzés alapvető célja, hogy egy-egy szűkebb szakterületen igen alapos és különleges szaktudással rendelkező specialistákat képezzen, amellett, hogy szakterületükön továbbképzésüket is biztosit ja. Az előadásra kerülő tananyag követi a tudomány és az ipar legújabb eredményeit. Az oktatásban a Kar oktatóinak irányitó szerepe mellett nagy számban vesznek részt egyetemünk cimzetes egyetemi tanárai és docense

i, valamint az ipar kiváló szakemberei. Az egyes szakokon megjelene jegyzetek bővítik a szakterület szakirodalmát és több szakmérnöki jegyzet vált alapjává, vagy részévé egy-egy tankönyvnek vagy szakkönyvnek. A végzett hallgatók jelentős része vezető szerepet tölt be a népgazdaság különböző szakterületén, A szakmérnökképzés rendszere az elért eredmények mellett, hiányosságokat is tartalmaz, ezért korszerűsítése, továbbfejlesztése ma már feltétlenül indokolt. Különösen nagy gondot okozott a más karoko

n, illetve más egyetemeken végzett szakembere

k tömeges jelentkezése egyes szakmérnöki tanfolyamokra. Ilyenek elsősorban a mezőgazdasági mérnökök, a mezőgazdasági gépészmérnökök, az erdőmérnökök, a gépészmérnökök /e jelentkezők döntő többsége gépgyártástechnológiai szakon -végzett/ és vegyészmérnökök. Ide kell sorolni