Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. május 21. (964-1197) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a Járműgépészeti Intézet létesítésére. Szervezeti és Működési Szabályzatára - 2. A vezető utánpótlás és a vezető oktató utánpótlás helyzete, feladatai - 3. Tantervjavaslatok - 4. Jelentés a BME 1978. évi gazdálkodásáról - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására

- 17 Oklevelének megszerzése után kezdetben fizikai munkát végzett, majd a János kórházban helyezkedett el. Feladata volt a gépészeti tervek előkészítése, megvalósítása, valamint a műszaki személyzet irányítása. A felszabadulás után 1951-ig a Községi Kenyérgyárban üzemmérnöki teendőket látott el. Legfontosabb feladata volt a gyár háború utáni helyreállítása és a lakosság kenyérrel való ellátásának biztosítása. Ezt követően az Élelmezésügyi Minisztérium műszaki osztályának vezetője volt. Feladatát képezte az iparágat érintő rekonstrukcióval kapcsolatos gépészeti munkák tervezésének és kivitelezésének irányitása. 1968-ban történt nyugdíjazásáig az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalatnál dolgozott. Kezdetben a műszaki fejlesztési osztályok megszervezésével foglalkozott, később a Piackutató Osztály vezetője lett. Mint a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület iparági szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja, több szakcikket és tanulmányt irt hazai és külföldi szaklapok részére. 1953-66-ig az Élelmiszeripari Technikum sütőipari tagozatán "éltalános géptan" és "sütőipari géptan" tárgyakat oktatott. Munkája elismeréséül 2 izben "Kiváló Dolgozó" kitüntetésben részesült. 27. Varga József Nagymágocson született 1908-ban. Gépészmérnöki oklevelét 1929-ben szerezte meg, száma: 10621. Lakcíme: 1089 Budapest, Korányi Sándor u. 4. Oklevelének megszerzése után a postánál helyezkedett el, ahol a műszerész műhely vezetésével bizták meg. Ezt követően a MÁV szolgálatába lépett. Kezdetben az Istvántalki Főműhelyben villamosmozdonyok javításával foglalkozott, majd a Landler Jenő Járműjavító ÜV-nál dolgozott mint főmérnök. Ezt követően 1976-ban történt nyugdíjazásáig tudományos főmunkatárs volt a Vasúti Tudományos Kutató Intézetnél. Munkája során