Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 30. (565-989) - 1. Személyi kérdések - 2. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar új tantervére - 2. Javaslat az Építészmérnöki Kar tantervének módosítására

BEVEZETÉS "Országunk fejlődésének most következő időszakában növekszik a tudati tényezők szerepe" - állapitja meg az MSZMP Programnyilatkozata, "Egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása," E társadalompolitikai folyamatok és célok szellemében született meg a közművelődés új értelmezése, mely nem engedi leszűkíteni a közművelődést semmilyen tekintetben; a telje3 személyiségre, az emberi élet egész tartamára vonatkoztatja; minden állampolgárra, az egész közösségre kiterjeszti, A közművelődési tevékenység körébe vonja a társadalom minden egységét és a társadalmi élet valamennyi szinterét. Követelményeket támaszt minden szervezettel és valamennyi művelődési intézménnyel szemben, beleértve ebbe a közoktatás intézményeit éppúgy, mint például a tömegtájékoztatási vagy művészeti intézményeket. Egyetemünk egészében közművelődési intézmény: ennek meg kell mutatkoznia minden tevékenységi formájában. Amikor a közművelődés érdekében különböző konkrét feladatokat jelölünk ki és ezeket végrehajtjuk, figyelembe kell venni alapvető tevékenységünk, az oktatás-nevelés műveltségiejlesztő szerepét. Hallgatóink képezik a jövő értelmiségének jelentős részét. Egész társadalmunk érdekét szem előtt tartva nagy gonddal kell munkálkodnunk azon, hogy egyre növekvő társadalmi szerepüknek meg tudjanak felelni, a változások iránt fogékony, alkotóképes közösségi emberekké váljanak. 3övő társadalmunk egész értelmiségének, sőt az egész társadalomnak a műveltségi szintje függ attól, hogy milyen mérnököket képezünk ma. A közművelődési tevékenység célja az egyetemen az, hogy hozzájáruljon a kommunista szakemberképzés eredményességéhez, sajátos eszközeivel meg-