Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1977. november 14. (97-266) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az oktatásmódszertani tevékenység helyzete és feladatai - 2. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 3. Javaslat az Ábrázoló Geometria Tanszék nevének megváltoztatására - 4. Különfélék

- 11 lépést tartani az oktatás módszertani korszerűsítése. Ezt az ele időszakban a gyors mennyiségi fejlődés, a későbbi időszakban pedig a gyakori tanterv és program változás késleltette". Az előterjesztésben kitűzött, az oktatási módszerekkel kapcsolatos célok és feladatok gyakorlatilag megegyeztek az 1969. évi előterjesztésben szereplő célokkal és feladatokkal. Ez az előterjesztés képezte a továbbiakban oktató-nevelő munkánk fejlesztésének alapvető dokumentumát. Az MSZMP KB oktatáspolitikai határozatából adódó feladatok végrehajtását 1974. februárjában a Rektori Tanács és a Párt VB, 1976. május 27-én pedig az Eí^yetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése ellenőrizte. 1974. március 4-i ülésén hagyta jóvá az Egyetemi Tanács a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztési koncepcióját. Ebben ismételten megerőqitésb nyertek az 1969. évi egyetemi tanácsülés anyagában szereplő elvek. 1974. áprilisában szervezte meg Egyetemünk a "Műszaki Felsőoktatási Oktatásmódszertan! Tanácskozást", amelyen Egyetemünk számos oktatója vett részt és tartott beszámolót az oktatáskorszerüsitési tevékenységünkről. Egyetemünk vezető testületei a fentieken kivül is számos alkalommal tárgyaltak oktatásmódszertani kérdésekkel kapcsolatos elő terjesztéseket. Foglalkoztak pl. a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alkalmazásának tapasztalataival, az idegen nyelv oktatásának fejlesztésével, a világnézeti oktatás korszerűsítésével, a modern oktatástechnikai eszközök használatával, a tudományos diákkörök munkájával, a tanulmányi helyzettel és a számonkérési rendszer fejlesztésének feladataival, az államvizsga rendszerrel A fenti felsorolásból látható, hogy Egyetemünkön az elmúlt években naprenden tartottuk az oktatási módszerek fejlesztésének kérdését. A korszerű, eredményes oktatás megvalósítása érdekében kitűzött célok időközben lényegében nem változtak. Az is megállapítható, hogy a célok megvalósítása érdekében a tervezettnél és a szükségesnél lényegesen kevesebb konkrét lépés történt.