Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. május 22. (990-1336) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a hallgatók eszmei-politikai arculatáról készített 1977/78. évi felmérés eredményéről - 2. A BME közművelődési tevékenysége és távlati fejlesztési feladatai - 3. Jelentés a BME 1977. évi gazdálkodásáról - 4. Javaslat a docensi pályázatok elbírálására és vezetői megbízásra - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 6. Javaslat arany-, gyémánt-és vas műszaki doktori, valamint arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 7. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 8. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása
2 alapozza, erősitse és kiteljesítse a kari nevelési tervek megvalósítását. Ennek érdekében szabályozta és foglalta egységes szervezeti keretbe az Oktatási Minisztérium a felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenységét. Az oktatási miniszter 104/1976. /M.K,1./ 0M számú utasítása /a továbbiakban: Utasitás/, és melléklete az OM és KISZ KB irányelvei /a továbbiakban: Irányelvek/ a tárgyban érvényben lévő legfontosabb párt- és állami előírásaink /Közművelődési Párthatározat, Közművelődési Törvény/ szellemében határozta meg a feladatokat. Az egyetem közművelődési tevékenységéről előterjesztett beszámolónk vezérfonalának az emiitett Utasítást és Irányelveket választottuk. Az egyetem közművelődési feladataiként az Irányelvek a következőket jelölik meg: 1,/ az intézmény progresszív hagyományú kulturális életének fejlesztése, a diákok, tanárok, dolgozók aktiv részvétele az egyetem kulturális életében 2,/ a diákok felkészitése közművelődési feladatok vál lás ára 3,/ az egyetem /diákok, tanárok/ bekapcsolódása a környezet kulturális életébe, közművelődési feladataink megoldásába Az egyetem kulturális életének meghatározója az itt folyó szakképzés jellege. Természetes, hogy a kulturális nevelőmunkának a természettudományos alapműveltségre építve a szakmai ismeretek társadalomba ágyazódását, a társadalmi felelősségtudat kialakítását kell elősegítenie, E folyamatban legfőbb eszköze a világnézet formálása, amelynek során központi szerepet kap a tudományokkal és a művészetekkel való nevelés. A nevelési funkciót közvetlenül betöltő területek mellett hangsúlyozni kell a szabadidőben a kikapcsolódást segitő tevékenység, az aktiv pihenés, a szórakozás különböző formáinak fontosságát is.