Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. május 16. (1191-1415) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME tudományos dolgozóinak követelményrendszerére - 2. Jelentés a BME 1976. évi gazdálkodásáról - 3. Javaslat arany műszaki doktori, valamint arany-, gyémánt és vasoklevél adományozására - 4. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 6. Különfélék: tárgyalások az OM-mel új megbízások ügyében
- 2 4. Mondok /Müller/ László Építészmérnöki okieveiéi? 1927-ben kapta. ELőbb magán tervező irodákban dolgozott, mint rajzoló-tervező épitész. 1929-1935-ig mint önálló tervező működött. Ezen idő alatt sok tervpályázaton vett részt és számos dijat és helyezést nyert: Pénzintézeti Központ Székháza, Perihegyi repülőtér központi épület I.dij; Hamzsabégi uti autóbusz garázs II. dij, OTI Bp-i baleseti kórház III. dij. 1935-ben a Kereskedelem és Közlekedési Minisztérium hid osztályának szogálatába került. Feladata itt a fővárosi dunahidak építészetileg megoldandó kérdéseinek összefogása, tervezése volt. Majd a KFM Légiközlekedési Főosztályán feladata a kijelölt vidéki repülőterek polgári repülés céljára való kiépítése, a Budaőrsi repülőtér helyreállítása, a Ferihegyi repülőtér magasépítési létesítményeinek megvalósítása. 5. Németh Emil Építészmérnöki oklevelét 1927-ben szerezte., Ezt követően 193°-ig magánvállalatnál építésvezető. 193°-1932-ig a Péti Nitrogénmüvek tervező irodájának tagja, ahol a péti gyár, valamint a lakótelep több épületét tervezte, majd a gyárépítés helyszini művezetője. 1948-ig önálló építészi gyakorlatot folytatott. 1948-tól a Magyar Gyárépitési NV-nál, mint osztályvezető mérnök, 1953-fól az Épitőanyagipari Tervező Irodánál irányító tervező, 1955-"től az Oroszlányi Városi Tanács VB épitési osztályának osztályvezető főmérnöke. Tervezései: Csengői evangélikus templom, Nyergesujfalui téglagyár stb. 1956-1967-ig a Kelenföldi Hőerőmű Vállalatnál önálló beruházási előadó. Tervezései: szolgálati épület, mozdonyszin, számos társasház. Két izben kapott Kiváló Dolgozó, majd Kiváló Ujitói oklevelet és bronz fokozatot. « 6. Paksy Gyula Építészmérnöki oklevelét 1927-ben kapta. Ezt követően magántervezői irodában szerzett gyakorlatot, majd mint önálló tervező és tanácsadó építészmérnök működött. Különböző tervpályázatokon I., II. dijat, megvételes dicséretet kapott. Többek között kivitelre került épületei: mátészalkai Magtisztító telep és raktár, angyalföldi családi ház telepen 2o épület, Földmérési Felügyelőség székháza Nagyvárad. Felszabadulás után több épület helyreállítási munkáinak tervezése, művezetése. 1935-195o-ig a Fővárosi Pénzügyigazgatóságnál épitész szákértő, 1957-ig az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Vállalatnál irányító tervező. 1959-1966-ig a Bányászati Tervező Intézetnél dolgozott. Kitüntetései: Sztálin Vasmű Emlékérem I., II. fokozet; Lenin Kohászati Müvek Emlékérem. 7. Puskás Károly Építészmérnöki olclevelér 1926-ban kapta. 1932-ig magántervezői irod kban dolgozott, majd a Székesfőváros Pénzügyigazgatóságánák mérnök szákértője lett. 1936-1944-ig önálló tervezőként működött. Ebben az időszakban a Galyatető Gyógyszálló, több lakóépület, iskola és középület tervét készítette. A felszabadulás után rövid ideig mint magántervező működött, majd előbb a Fővárosi Pénzügyigazgatóságnál, ezután a Fővárosi Tanácsnál dolgozott. 195°-6oig irányító tervező a Lákótervben. 195o-ben a FŐVATERV épitész osztályának vezetője, majd az UVATEHV osztályvezetője. Közreműködésével és irányításával igen nagy számú és jelentős létesítmények tervraüveletei készültek el.