Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. március 28. (789-1190) - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézet Közlekedésüzemi, valamint Közlekedésirányítási és Szervezési Osztályának összevonására - 3. Tantervjavaslatok - 4. Javaslat az Alkalmazott Kémia Tanszék nevének megváltoztatására
I. A KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MK GAZDASÁGI MÉRNÖKI SZ r tv KÉPZÉSI CÉLJA ÉS JELLEGE A gazdasági, nérnrki képzést a MT 1,035/l95C/V.29./számu határozata rendelte el, amely szerint "A gépipar, az építőipar és a közlekedés fejlesztése, az uj technika bevezetése, valamint rendszeres alkalmazása, a termelés jobb megszervezése és általában a gazdaságosság növelése érdekében műszaki szakembereink egy részét felsőfokú közgazdasági képzésben kell részesíteni." A közlekedési gazdasági mérnöki szakképzés c.él,j a, a mérnöki alapképzés magas szinvonalu kiegészítése a termelési viszonyokra ésYtársadaImi termelés, elsősorban a közlekedés, mint egységes szállítási lánc korszerű szervezésére vonatkozó felsőszintű komplex gazdasági ismeretekkel és szemlélettel. A Közlekedésmérnöki Kor Gazdasági Mérnöki Szakán, a Kar oktatási sajátosságaiból adódóan, kiemelt jelentőségű a közlekedési profil mellett a járműgépész, az anyagmozgató-és építőgépek szakterületeken dolgozók gazdasági képzésének a biztosítása. Ezzel összhangban a képzés jellege megköveteli az oklevos mérnöki előképzettséget, különös tekintettel a közlekedésmérnöki és gépészmérnöki szakterületekre. A képzés két ágazaton történik: "Általános közlekedési ágazat"-on és "Járműtechnikai ágazat"-on. A képzés formája levelező oktatás. A tanulmányi idő négy félév, félévenkénti hat kötelező konferenciával, konferenciánként kétnapos, napi hat óra elfoglaltsággal. A képzés diplomamunka készítéssel és államvizsgával zárul, "okleveles gazdasági mérnök"-i diplomát ad. Az elsajátított gazdasági ismeretek és szemlélet gyakorlati jellegének erősítése és az alkalmazásukhoz szükséges megfelelő készség kifejlesztése érdekében a fenti két ágazatban történő oktatásnak lehetővé kell tennie /főleg a negyedik félévben/ a tényleges igényeknek megfelelő szakosított kiscsoportos oktatást. így például az általános közlekedési ágazaton: vasúti-, közúti-, városi közlekedés, hajózás, anyagmozgatás; a járműtechnikai ágazaton pedig: vasúti jármüvek, közúti gépjármüvek, hajók, építőgépek, anyagmozgató gépek bontásban.
