Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1975-1976
1976. május 27. (859-1301) - Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat az Egyetemi Tanácsba meghívandó külső tagokra - 3. Javaslat az Egyetemi Tanács bizottságainak vezetőire és tagjaira - 4. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 6. Javaslat a doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására
A z idegennyelvi képzé s hatékonysága növelésének keretei az elmúlt években kialakultak: a differenciált nyelvoktatás általánossá tétele, fakultatív órák /beszélgető- és állami nyelvvizsga előkészítő kurzusok/ kialakitása, új jegyzetek, tankönyvek kiadása, az orosz nyelv 8 félév időtartamú tanulásának lehetővé tétele, kollégiumi nyelvoktatás beindítása stb. A nyelvismeret fontosságánEŰt elismerését az is igazolja, hogy pl. a Villamosmérnöki Kar nappali továbbképzésében nyelvórák szerepelnek, a Közlekedésmérnöki Kar pedig vizsgálat tárgyává teszi, hogy az idegen nyelvet a kötelezően választható fak ultativ tárgyalt köze felvegye. Mindezen erőfeszítések ellenére megállapítható, hogy a hallgatók többsége egy nyelvből sem éri el az 121/1974.OM. számú rendeletben előirt szintet: szakszöveg megértés /szintetikus olvasási készség/. Miután a szakszövegek olvasásának: elsajátitása-a nyelvi alapismeretek birtokában - elsősorban szorgalom kérdése és a felkészülés döntően egyéni munkán kell,hogy alapuljon, megfontolandó a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat olyan kiegészítése, miszerint a diplomatervezés megkezdése feltételeként a hallgatónalt legalább egy nyelvből, az oroszból az előirt egységes követelményeknek eleget kell tenni. Az esti, levelező képzés továbbfejlesztés e a szükségesnél lényegesen kisebb ütemben folyik. A fejlesztés két irányú: az új korszerüsitett tantervek és szakosodási rend átvitele az esti-levelező képzésbe és a főiskolákkal koordinált, egymásraépülő kétlépcsős oktatás kialakitása. Az elkövetkezőkben fokozott figyelmet kell forditanunk az estilevelező képzés céljának pontos körvonalazására, tartalmi és módszertani fejlesztésére. A határterületi képzé s kialakitásában nagy előrehaladást értünk el. A már emiitett szervező specialista képzésen túlmenően a Gépészmérnöki Karon matematikus mérnököket, vegyipari gépészeket, a Vegyészmérnöki Karon biológus mérnököket ltépezünk^a Villamosmérnöki Karon pedig műszaki fizika ágazaton folyik oktatás. A határterületi képzés keretében /mely a szakmérnöki képzésben is jelentős szerepet játszik/
