Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1975-1976
1976. február 9. (381-673) - 1. Javaslat az Egyetem 1976-80. évi tudományos kutatási tervére - 2. Javaslat az Egyetem Javaslat az Egyetem 1976. évi költségvetési, beruházási és korszerűsítési, valamint a KK alapok felosztásának tervére - 3. A Villamosmérnöki Kar „A, B” oktatási formáink eddigi tapasztalatai. A „C” képzési rendszer és tanterve - 4. Előterjesztés a szervező villamosmérnök képzés megoldására - 5. Javaslat a BME Újítási Szabályzatára - 6. A BME Tanreaktor Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása - 7. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 8. Különfélék - 1. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 2. Egyéb bejelentések
liUmjPEbTl MUS/JUU ÜítrXDiXm VIIIAHOarálNöKI KAR Az "A" és "B" oktatási formák és a "C" képzés tapasztalatai A Villamosmérnöki Kar az elmúlt években jelentős oktatásfejlesztési munkát végzett. Korszerűsítette az öteves képzés t /"A" oktatási forma/, kidolgozta a négyéves intenziv képzésre /"B" oktatási forma/ és a nappali postgraduális képzésre /"C" képzés/ vonatkozó javaslatát. A Kar előterjesztését az Egyetemi Tanács 1972. február 28-i ülése elfogadta, majd a Művelődésügyi Minisztérium ideiglenes jóváhagyásával az 1972/73~as tanévben megindult a képzés a "B" oktatási formán, az 197'1/75-ös tanévben pedig megindítottuk a "C" képzési formának az "A" oktatási forma hallgatóira alapozott "A-C" változatát. 1. Az oktatási kísérletek szükségessége és célkitűzése Az "A" oktatási forma korszerűsítését, valamint az oktatási kísérletek beindítását egyrészt a villamosmérnöki szakterület, főleg az elektronika és a számítástechnika rendkívül gyors fejlődése, másrészt a képzés alábbi hiányosságai indokolták: a./ A tantervben a tömegoktatás—jellegű fonnák voltak túlsúlyban, a tehetséges hallgatókkal való egyéni foglalkozásra kevés lehetőség nyílott, b./ A tananyag sokszor túlságosan részletekbe menő volt és igy az elsajátítandó volument jelentősen megnövelte. A heti 36 órás kötelező órarendi elfoglaltság, különösen az ebből adódó kedvezőtlen órarend kevés lehetőséget biztosított a hallgatók önálló munkájára. A "B" oktatási forma és a "C" képzés célkitűzését az, Egyetemi Tanács által jóváhagyott előterjesztés az alábbiakban fogalmnzta rteg: "Az intenziv /?>/ oktatási forma célja olyan villamosmérnökök képzése, akik magas szintű matematikai, fizikai és számitástochnikai ismereteikre támaszkodva négyéves alapképzés után képesek, illetve rövid idő alatt képessé válnak a híradástechnikai, műszer-, az erősáramú, vagy a villamosenergiaiparban az okleveles villamosmérnökök által ellátandó tervező, fejlesztő, valamint a gyártás ós tízemeltetés speciális, elméleti felkészültséget igénylő feladatainak megoldására" "Az intenziv /c/ továbbképzési forma célja kutató, illetve magas sz in tü miiszaki fejlesztő tevékenység végzésére alkalmas szakemberek képzése, akik ;érmészettudományos alapokon nyugvó elméleti, gyakorlati és társadalmi ismeretek optimális arányával jellemezhető és optimális mértékű tárgyi tudás birtokában elsajátították a kutató és műszaki fejlesztő tevékenység alapvető módszereit,
