Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1975-1976

1976. május 27. (859-1301) - Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat az Egyetemi Tanácsba meghívandó külső tagokra - 3. Javaslat az Egyetemi Tanács bizottságainak vezetőire és tagjaira - 4. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 6. Javaslat a doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására

- 14 31• Séthy Imre 1926-ban szerezte meg 9010 számú gépészmérnöki oklevelét. Oklevelének megszerzése után mértékügyi felügyelőként dolgozott a Központi Mértékügyi Intézetnél. 1932-től 1949-ig birésági titkár, majd szabadalmi biré volt. 1963-ig az Országos Találmányi Hivatalnál dolgozott mint főmérnök, majd 1966-ban történt nyugdíjazásáig a Licencia Találmányokat Értékesitő Vállalat szakmérnöke volt. Itt a találmányok újdonságának vizsgálatával foglalkozott. A magyar szabadalmi jogbél előadást tartott a Mérnöki Továbbképző Intézetnél. 32. Fürt Ernő 1925-ben szerezte meg 8969 számú gépészmérnöki oklevelét. Oklevelének megszerzése után egy gépgyárban dolgozott mint műszaki gyakornok, majd mint tervező mérnök. 1929-től 1949-ig az Országos Gőzkazánvizsgáló Egyesület mérnökeként kazánok javításával és műszaki ellenőrzésével foglalkozott. Ezután a Hőtechnikai Tervező Irodához került, ahol csoport- majd osztályvezető lett. Később az Iroda jogutódjánál, az Energiagazdálkodási Intézetnél helyezkedett el, ahol 1969-ben történt nyugdíjazásáig dolgozott. Ezen idő alatt részt vett több létesítmény tervezési és kivitelezési munkájában, mint pl. a Román Szédagyári Erőmű, Soproni Erőmű, Kőbányai Fűtőerőmű. 33» Kocsis Károly 1925-ben szerezte meg 8814 számú gépészmérnöki oklevele Oklevelének megszerzése után a MÁV-nál helyezkedett el. Kezdetben az Iatvántelki Főműhelyben, később az északi, tapolcai és szombathelyi fűtőházban dolgozott. A felszabadulás után (LfO