Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1975. március 24. (677-1361) - 1. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Személyi kérdések - 4. Egyetemi tanári pályázat kiírása az Alkalmazott Kémia Tanszékre - 5. Javaslat doktori disszertáció kandidátusi disszertációként, doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként valló elfogadására

- 9 ­képesek különböző eljárás-technológiai, anyag- és gyártás­technológiai munkagépek, célgépek és egyéb, elsősorban szer­kezettervezést igénylő eszközök /mint pl. közszükségleti tömegcikkek, szolgáltató Ipar eszközei, szakosításból kieső szakterületek gépei stb./ megtervezésére. Mélyreható irányí­tástechnikai ismereteik révén képesek a munkafolyamatok mechanisálására és automatizálására, valamint az ehhez szük­séges szerkezeti elemek, szerkezeti egységek és gépek techno­lógiahelyes megtervezésére. A Gépszerkesztő ágazati képzés a fenti célkitű­zéssel az alapvető társadalmi célok elérését segiti, mivel a mechanizálás és automatizálás révén csökkenti a társadalmi termelői tevékenységben az élőmunka részarányát és a korsze­rű tervezési elméletek szerint olyan gazdaságosabb gépeket és berendezéseket fejleszt ki, melyek a rendeltetési célt kisebb ráfordítással teljesítik. A Gépszerkesztő ágazaton végzett mérnök szerke­zettervezői tevékenységét a gépipar, a kohászat, a villamos­ipar, a könnyűipar, a vegyi- és élelmiszeripar, a közlekedés és járműipar, a mezőgazdaság, stb. területén egyaránt hasz­nosíthatja, mint $ szerkezetfejlesztő munkacsoport konstruk­tőr specialistája. I I/2. Könnyűipari gépész ágazat. A könnyűipari gépészmérnökképzés célja olyan szocialista gondolkodású gépészmérnökök képzése, akik mate­matikai és természettudományos alapképzottségüek, a műszaki és szaktudományok területén a mechanika, irányításelmélet és technika, a könnyűipari anyagok és technológiák, valamint a technológiai orientációjú gépszerkezottan és agregálás területén szerzett elméleti és gyakorlati képzettségük révén képesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom