Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1975. március 24. (677-1361) - 1. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Személyi kérdések - 4. Egyetemi tanári pályázat kiírása az Alkalmazott Kémia Tanszékre - 5. Javaslat doktori disszertáció kandidátusi disszertációként, doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként valló elfogadására

- 29 van annak, hogy a soron következő v'ltozás sor'n nagyobb helyet kapjon a szabadon választható tárgyak csoportja, amelyen keresztül a képzés a mindennapi élethez igv zodik. Kerekes Ágnes hozzászólását nagyon köszönöm, igen sok segitséget nyújtott az Ifjuság a tanterv elkészítésében. Hem emiitette azokat a vitákat és nézetkülönbségeket, amelyek korábban felmerültek, majd tisztázódtak, csak azokat vetette fel, amelyek további problémát jelentenek. El kell mondanom, hogy ez a probléma a Gépészmérnöki Kar Tanácsának a problémájaként is változatlanul megmaradt. Ugy gondoljuk, hogy a helyes programok elkészítése és az oktatásm dszertan most soronkövetkező kidolgozása révén mindezeket sikerül megoldani. Kézdl rektorhelyettes elvtárs felszólalását nagy figyelemmel hallgattam. Valóban, a gépészmérnök és az építészmérnök szoros kapcsolatban van az épületek alapozása vonatkozásában. Ilyen tekintetben más mérnököknek és a gépészmérnököknek az együttműködésére is szükség van. A rezgéstan vonatkozásában a gépészmérnökök igen részletes kiképzést kapnak, és ezek nem korlátozóéinak az alapoz'asal kapcsolatos rez/^óotanl ismeretekre. A nagygépek alapozása vonatkozásában azonban a szakképzésnek teret kell engednünk. Ugyanígy van a gépszerkezettan cimü tantárgynál, - és legyen szabad most tov bbi felscrccJ 'st nem tennem, lű's t'rgy is érinti ezt a ter letet. Bizom benne, hogy a Kézdi elvtárssal folytatott program-konzultációk sor'n talán az a közös nyelv Is kibon-