Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1974-1975
1975. február 10. (490-676) - 1. Előterjesztés az Egyetem V. ötéves tervének irányelveire - 2. A Vegyészmérnöki Kar javaslata a harmadik fokozat oktatásának irányelveire - 3. A TDK helyzete és továbbfejlesztésének feladatai - 4. Az Építészmérnöki Kar javaslata a képességvizsgálatnak a felvételi utasításban való rögzítésére - 5. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi vizsgaként való elfogadására
- 17 A kutatás-támogatási, továbbá a szerződéses munkákból származó gép és müszerpótlási, valamint a fejlesztési alapokkal, való gazdálkodási gondokról a 4. fejezetben már tettünk említést. 6. AZ JEMBiüLYEZÉS IPiROHLHMÁlI A Közlekedésmérnöki Kar elhelyezési nehézsé ei évek óta közismertek. A szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem megszűnése, 111. az új Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1955. évi létrehozása, majd a kar Budapestre való fokozatos felköltözése óta mindig az éppen megüresedett, vagy egyéb egyetemi célokra legkevésbé felhasználható területeket kapta ( kezdetben a "K" épület egyes helyiségeiben, később a Hadmérnöki kar me szünése után a Kinizsi utcában ) használatra. Ilyen körülmények között a kar az új építőgépész, majd az anyagmozgató-gépész képzés megszervezésével ejyidőben a hatvanas évek közepén hozta létre a Kinizsi utcai épület udvarán ideiglenes jelleggel a három tanszéket kiszolgáló barak-laboratóriumot. A két budapesti műszaki egyetem egyesítése után, amikor a kar a járműgépész-szakkal bővült, az ellátottsági szint semmit sem javult, sőt ettől az időponttól kezdve a kari objektumok még inkább szétszórtan helyezkednek el a Kinizsi utcán kívül a budai oldal legkülönbözőbb épületeiben. % Az egyesítés óta a Mária utcai Landler Jenő kari kollégium a kollégiumi ellátásra igényjogosult hallgatóinknak is csak a felét tudja befogadni, A volt ÉKME legmostohábban elhelyezett, az egyesítés után profiljában és létszámában kibővült s a leginkább szétszórt kar számálra az új egyetem 1969-ben készült első fejlesztési koncepciój a a budai telephely Duna-parti frontján új épüle t; emelését helyezte kilátásba azzal az indokolással, hogy a Közlekedésmérnöki Kar megnyugtató tartós elhelyezése csak így biztositható! Az azóta készült ujabb egyetemi fejle.sztési koncepciók karunk számára más és egyre nehezebben érthető fejlesztési megoldásokat jelöltek meg. Ekkor vásárolták meg a fővárosi tanácstól a Zsil(ís^