Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1974-1975
1974. december 16. (268-489) - 1. Javaslat az Egyetem 1975. évi költségvetésére, valamint beruházási és korszerűsítési munkáinak tervére - 2. A tanulmányi helyzet elemzése, értékelése. A számonkérési-ellenőrzési rendszerünk és fejlesztésének feladatai - 3. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a biológus-mérnök képzés tantervére - 2. Javaslat az 1975 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervére
- 34 nevelés, a hall;a;ói aktivitás fejlesztése/ elsősorban a számonkérési rendszer függvényei. Alapelvként megállapítható, hogy az uj anyagrész megértése és elsajátítása nem lehetséges azon ismeretek nélkül, melyekre az ráépül; egy adott tananyag elsajátítása akkor tartós, ha azt kis egységenként megfelelő időközökkel elválasztott ismétlésekkel tanuljuk; az egyszeri intenzív tanulás során szerzett ismeretek nem tartósak. Az alkalmazott számonkérési rendszerek túlnyomó része nem tesz eleget a számonkéréssel szemben állított 2.2. és 2.3. követelményeknek, nem ösztönöz kellőképpen az ismeretek önálló és kitartó elsajátítására, az önálló gondolkodásra, nem eredményez tartós tudást. E felismerésekből kiindulva, elsősorban a kiscsoportos oktatásban /de nem csak ott!/ terjed a félévközi komplex számonkéré s gyakorlata, amely többféle módszer kombinálásával /zárthelyi, házi feladat, szóbeli szereplés/ és gyakoribb mintavétellel folyamatosabb foglalkozásra ösztönöz és a teljesítményekről megbízhatóbb felvilágosítást nyújt /lásd. 4. pont/. Az utóbbi években egyre inkább felismertük, hogy a modernműszaki felsőoktatás lényege nem az ismeretek elraktározása a vizsga letételéig, hanem a tudományok slapjainak tartós elsajátítása, a megfelelő jártassá; és alkalmazási készség kialakítása, a hallgatók személyiségének alakítása úgy, hogy az ismeretek szerzése egyéni és társadalmi igény legyen. Ezt a folyamatos munkára ösztönző, a hallgatói aktivitást serkentő számonkérési-ellenőrzési módszerek segítik elő leginkább.
