Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1974. december 16. (268-489) - 1. Javaslat az Egyetem 1975. évi költségvetésére, valamint beruházási és korszerűsítési munkáinak tervére - 2. A tanulmányi helyzet elemzése, értékelése. A számonkérési-ellenőrzési rendszerünk és fejlesztésének feladatai - 3. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a biológus-mérnök képzés tantervére - 2. Javaslat az 1975 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervére

embert veszünk fel, annál inhomogénebb lesz a társaság, és akit utolsónak veszünk fel, - mert annak is akarunk valamit biztosítani - akkor vagy az a színvonal lesz, vagy pedig a magasabb színvonal nem lesz kihasználva, és az inhomogén anyagból tömeggyártást fogunk csinálni, ami nem egészen jól bevált módszer, mert ha az oktatás technológiáját a legalsó fokra állítjuk be, akkor a felső rész nem lesz kihasználva. Ugyanakkor a főiskolák színvonalát is befolyásolja a dolog, és a nagy létszám miatt bekövetkezik az, hogy művezető nincs, már pedig aiihoz, hogy termelni tudjunk, szükség van mérnökre, főmérnökre, de szül ség van művezetőre is. A mi problémáink tehát elsősorban a minőség területén vannak. A létszám ezt a kérdést erősen befolyásolja. án sem tartom helyesnek azt, hogy kihívjanak valakit feleltetésre. Az is teljesen világos azonban, hogy az országnak az igényei bizonyos görbe szerint változnak, - és különböző nlvóju, stilusu, szintű oktatást kell csinálni. Az előbbi példa alapján szeretném mondani, hogy az Egyesült Államokban vagy 230 egyetemen van villamosmérnök-képzés, ami azt jelenti, hogy körül-belül 900 ezer emberenkint van egy egyetem, - nálunk 10 millió lakosra van egy villamosmérnöki kar. tehát ez a szellemi konfekció akkor jó, ha minden minőségben mindenki azt kapja, amit akar. Angliában ot különféle egyetemen oktatnak mérnököket, ami azt jelenti, hogy kisebbek a számok, homogénebb az emberanya; , "

> szem;lyi aicsolato lehet teremteni az oktató és a hallgató közöt , ami lényeges elem az oktatás