Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok

- 67 ­a Pártnak, és meg kell teremteni a feltételeket még személyi konazakvanoiák levonása árán ia, hogy esek életképesen működő intézetek legyenek. De alapvetően minden korszerűsítés lénye­gének a tananyag, a tanterv falépitéaében végrehajtandó struk­turális változtatásokat tartom. Az anyag érinti, és a vita is érintette as alaptárgyi képzés problémáját. Kern tudom, hogy a Központi Bizottság hatá­rozatának szövegében pontosan bennemaradt-e t de az előző anyag­ban benne volt, hogy milyen eredményeket értünk el az alaptárgyi képzéaben éa a műszaki fel8őoktatásban. j£z a műszaki felsőokta­tásban azt jalanti, hogy az oktatott tárgyak 50 százalék körü­li réaze alapozó tárgynak minőaithető abban a szerkezetben, ame­lyet ma alaptárgyakként haaználunk. De nem ez a felesleges ter­helés egyik forrása, és a korszerűsítés akadálya, hanem az,ami K az alapozó tárgy, az alaptárgy és a azaktárgy vertikumában,meg­merevedésében jelentkezik. Bzért mondta Hajdá elvtárs, hogy há­rom évig oaak alapokat tanulnak a diákok, ami miatt még azok ia elveszítik a kedvűket, akik lelkesedéssel jelentkeztek az egye­temre . Igen^is, ez következménye ennek a struktúrának, és az a véleményem, hogy ezt a megmerevedést, amely mind horizontális, mind vertikális tekintetben tanterveinkben fellelhető, fal kell oldanunk, - és az a döntő kérdéae, alapvető, aarkatos pontja a tananyag korszarüaitésénak és olyan fajlesztésének, amely a korszerű mérnökképzés érdekében föltétlenül szükséges. Shhaz a problémához hozzájön az a tényező, hogy az áj atrukturának alap­vetően ssámolnia kall a posztgraduális képzésnek azzal a jelentő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom