Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok

- 54 hogy a kollégium akkor válhat a nevelő munka bázisává, ha az egyetem oktatói eljárnak a kollégiumokba, és a kollégiumok részelvé válnak az egyetemi oktatásnak. Ugy kell tekinteni a kollégiumot, mint a nevelő munka részét. Addig, sndfcg a kollégiumi nevelő munkában nem léphetünk előre, amíg a karon ősapán 8-10 ember van tisztában a kollégiumokban lévő helyzettel, és amíg nem kívánnak többen ezen a helyzeten változtatni, mint az a 3-10 ember. Szólni kívánok az összefüggő világkép kialakításának politikai jelentőségéről. Teljesen jogosan fogalmaz az anyag ágy, hogy komoly feladataink vannak, azonban az eredményeket illetően pesszimista. Talán az oktatás jellege okozza, hogy tSgy érezhetjük, hogy ezen a területen értünk el eredménye ket. Két momentumot emelek ki. az egyik a marxizmus-leninizmus tanszékjtevékenysége. Denke elvtárs próbálta érzékeltetni azt se érdekében, én próbálom megfogalmazni azt a hallgatóság körében kialakult véleményt, hogy ezek a tanszékek nagyon sokat tesznek az összefüggő világkép és általában a szooialista tipusu mérnökök személyiségének kialakítása érdekében. Az a megítélésünk, hogy igen komoly kezdeményezések születtek ezeken a tanszékeken a nevelő munka fokozása érdekében. Példaképpen megemlítem azt, hogy a speciális kollégium kialakítása céljából a tudományos szocializmus tanszék már öt éve tett kezdeményezéseket és konkrét lépéseket. Akkor még nagyon halványan beszéltünk ezekről a dolgokról. Az utóbbi három-négy év alatt az oktatók képzésében olyan irányt vett a tanszék, amiben érezni lehetett