Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok
- 24 tenni, hogy ae nevelő hatású legyen. Természetesen az összes többi ráhatási lehetőséget - Ilyenek: a gyakorlatok, a labor, a kollégiumi patronálás, a tudományos diákkör, a szakkör, a hallgatói kutatómunka - sem szabad kihagyni, ezek azonban kisebb osoportokat érintenek. Ahol azonban nap-nap után oktatási munka folyik, azok nagyobb osoportokat érintenek, és ennek keretében nevelési kérdésekről is szó eshet. Végül: hangsúlyozom, hogy jelentős eredményeket osak a közös munkán keresztül történő neveléssel érhetünk el, és ebben kivétel nélkül minden oktatónak részt kell vállalnia. özek ér Mihály: ifedves Elvtársak! Petrik professzor hozzászólásának első észrevételéhez szeretnék kapcsolódni. Az anyag magmagyarázza azt, hogy ebben a kérdésben eléggé rossz a helyzet, mert még az oktató-nevelő munka értékelésének a módszereit sem találtuk meg. Bz azt jelenti, hogy a fejlesztés alapfeltételét még nem sikerült megvalósítani. Ugywnis ahhoz, hogy valamiben fejlesztést lehessen elérni, konkréten meg kell mondani, hogy miben és hogyan végezzük a fejlesztést. Tehát az oktató-nevelő munka fejlesztése égető kérdés. Az oktató-nevelő munka értékelésénél fontos momentum a hallgatók véleményének figyelembe vétele. Természetes, hogy i egy oktató nevelő munkájának minősítése nem lehet egy hallgató véleményének függvényt*. Tehát est nem alapvető momentumként kell figyelembe venni, de az általános vélemény kialakításánál ez jelentőséggel bir. éppen ezért az oktatók nevelő munkájának minősítésénél, a minősítési módszerek kidolgozásánál célszerűnek tartanám, hogy a hallgatói vélemény figyelembe vételére is
