Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

- 44 ­as valóban helytálló. Est a nyelvi Intését sem tudja megoldani, hanem igénybe akarjuk venni a szakmai tanszékek dolgosóit. Ast is tudjuk, hogy a villamosmérnöki karon kik azok, akik a szak­mai és a hétköznapi nyelvet is jól tudják,ezért a harmadik fél­évben Sket szeretnénk bevonni az k oktatásba. Mi az általános szövegek oktatását tanítanánk, és szakmai tanáreruberekkel sze­retnénk a feladatot megoldani. A harmadik szempont, amit hangsúlyozni kivánok, as, hogy itt is meg kell csinálni ^a diffefenciálást. Lesznek olya­nok, akikkel egészen magas nivót fogunk elérni. Vannak a karon tizenöten, akik angolból középfokú és felsőfokú nyelvvizsgát tet­tek. Tehát lesznek hallgatók, akik eleget fognak tenni a köve­telményeknek. Meg vagyok győződve, hogy differenciált oktatással előre fogunk jutni. Dr. Perényi Imre rektor: Kiván még valaki fel­szólalni? /Nem./ Lezárhatjuk a vitát? /Igen./ Dr. Geszti p. Ottó: Kedves Elvtársaki Az évek so­rán azt tapasztaltuk, hogy a doktori fokozattal, vagy cimntel kap­csolatban nagyon egyenlőtlen a színvonal. Valaki dolgozik egy Üzemben, ir egy disszertációt,' amely vagy jő vagy gyenge, az^t be­adja, azután a nyakunkra jár - és előbb-utóbb doktor lesz. Nagyon kevés van olyan, amit visszautasítunk. Tulajdonképpen nincsen meg­határozott színvonal. Azáltal, hogy a C-tipusu oktatást bevezet­jük, létrehozunk egy szintet. Ha sokan átugorják - akkor sokan, de ha lesz olyan év, hogy senki ser. ugorja át - akkor senki. Alap­jában véve agy egyetem, amely az intellektuális képzés helye, • szint nélkül tulajdonképpen nagyon kérdéses tevékenységet végző

Next

/
Oldalképek
Tartalom