Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

- 40 is tapasztalatokat szerezzünk. Érdemes volna ezzel kapcsolatban azt is vizsgálni, vajon a szakmérnökképzésre, annak volumenére milyen kihatással vaá ennek a képzésnek a bevezetése. Nagy örömmel olvastam a képzési időre és a struktura módszertanára vonatkozó részt, amelyben sok olyan kezdeményezés van, amelyeket különböző formában emlegettünk, főleg azon a elmen, hogy a tantervi kötöttségeket fel kell oldani. Ez a képzés bátran lepett előre ebben a vonatkozásban és nagyon valószinü, hogy pozitív tapasztalatai lesznek: elősegítheti a mód szertani oldal továbbfejlesztését, amely területen sok tennivalónk van. Dr. Gerendás István: Két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az egyik az, hogy régen került Se* ilyen fontos anyag az Egyetemi Tanács elé. Elvileg nagy jelentőségűnek tartón azt, amibe a villamosmérnöki kar belevágta a fejszéjét. Legyen szabad itt visszatérnem az előző napirendi pontra, ahol i többen megkérdezték, mit jelent az, hogy a képzés a négy év felé tendál, ügy érzem, hogy a C kisérleti forma bevezetése folytán néhány év távlatában még Magyarországon is tisztázódik az, hogy tulajdonkeppen mit értünk főiskoláfc végzett mérnöki feladatkör alatt. Ha ez kitisztul és világossá válik, akkor alighanem olyan helyzet áltat elő, hogy az egyetemre lényegesen kevesebb, fohivatás szerint idevaló, - viszont a főiskolára szára szerint több ember - nem rosszabb, hanem más tipusu ember kerül be, és akkor előáll & B és a C, tehát az az eset, hogy négy év alatt is el tudják végezni a tantervben meghatározott követelményeket. A kitűnő formát üdvözlöm. Azt hiszem, sok prob