Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. április 2. (807-1546) - 1. Javaslat az oktató-nevelő munka értékelési rendszerére - 2. Tantervek jóváhagyása. - 3. Jelentés az 1972. évi KK munkák forgalmáról és a Belső Utasítás módosításának tapasztalatairól - 4. Személyi kérdések. - 5. Különfélék.

- 4 ­legnagyobb erőfeszítések árán talált lehetőséget. Olyan - időközben időszerűvé vált - problémák megoldására, mint a természettudományos alapképzés erősitése, a határterü­leti képzés megvalósítása, a megváltozott mérnöki tevékeny­séget szem előtt tartó szakositási rend és az ipar igényeit rugalmasan követő tantervi struktura, a jelenlegi tanterv nem nyújt lehetőséget. A hazai és külföldi oktatásfejlesztési tendenciák­kal összhangban Karunk is napirendre tűzte a képzési célki­tűzések felülvizsgálatát és a tantervek átfogó korszerüsi­tését. A Karon több bizottság és számos fórum évek ói;a vi­tatja a megoldás különféle lehetőségeit. A Művelődésügyi Minisztérium 1972. szeptemberében kiadott tantervi irányel­vei végül is lerögzítik a korszerűsítés főbb elveit és álta­lános kereteit. A keretek kitöltésekor természetesen a kari sajátosságok is érvényesülnek. A Kar vezetőségének felfogása az, hogy a korszerű­sítést az irányelvek szellemében, de a fokozatosság elve alapján kell megvalósítani. A megelőző tanterv-reform is azt bizonyította, hogy a leggondosabb előkészités sem ké­pes kizárni a menetközbeni korrekciók szükségességét. Az egyszerre történő bevezetés ezért a tantervek stabilitásá­nak általános bomlásához vezethet, amit természetesen nem szabad ismét megkockáztatni. A Kar a szakositás alapelvének a mérnöki tevékeny­ségfajtákat tekinti. Elint az irányelvek is leszögezik, az okleveles gépészmérnökök képzése ennek alapján négyféle szakon történik. A Karnak mindenekelőtt olyan szakokat kell létesí­tenie, amelyek a jelenlegi szakositási rendszerből hiányza­nak. Igy megvalósításra vár a termelési rend­s z e r-szak, valamint a gépszerkeszt ő-szak bevezetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom