Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. április 2. (807-1546) - 1. Javaslat az oktató-nevelő munka értékelési rendszerére - 2. Tantervek jóváhagyása. - 3. Jelentés az 1972. évi KK munkák forgalmáról és a Belső Utasítás módosításának tapasztalatairól - 4. Személyi kérdések. - 5. Különfélék.

Gazdasági Mérnöki Szak ÉPÍTÉSI SZAK Szervező gazdasági mérnöki ágazat UZEMSZOCIOLÓGIA ÉS MUNKAPSZICHOLÓGIA Kötelező tárgy programja Előadó: Dr. H o r v á t h László Gábor KPM, Vasúti ós Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet igazgató heti 1 óra előadás a 3. félévben A tárgy célja Szociológiai és pszichológiai alapismeretek és alapfogalmak megismertetése a hallgatókkal. Az Uzemszociológiai és munkapszichológiai alkalmazások bemutatása. Jelentőségük értékelése. A tárgy oktatási anyaga A munkapszichológia tárgya, feladata. Szerepe a dolgozó ember munkára való kirendelésében /munkapedagógia, továbbképzés/ és kiválasztásában. A munkára való alkalmasság fogalma. A munka elvégzésére való képességek és a munkateljesítmény mennyiségi'és minőségi szintje. A dolgozó ember és a munkahelyzet. Környezeti hatások. A munkateljesítmény és a munka szervezettségi foka, továbbá a vezetés színvonala. Az ember és a munkához való siszony marxi értelmezése. A kapitalista ember teljesítményre törekvése: az élet továbbviteléhez szükséges pénz megszerzése; a szocialista ember ideáltípusában az önérvényesüles vágy a munka hivatásszerű szeretetében jelenik meg, mert a/ a minimális bér birtokában már kifejlődik a munka szeretete és hivatástudata; b/ az egyéni célok egyeznek a társadalmi célokkal és ezt c/ a dolgozók a társadalom anyagi és kulturális felemelkedése érdekében tudatosan vállalják. A munkára való kiválasztás célja nemcsak a munkateljesítmény emelése, hanem a dolgozó ember fokozottabb védelme is a munkakárosodások, pszichés ártalmak, balesetek és idő előtti megrokkanások elkerülése érdekében. Ezért a munkapszichológia segédtudományai közt megtalálhatjuk a'szervezés-^ a vezetéstudományt és a szociálpszichológiát /szociológiát/ is. Az ember biológiai és társadalmi lény. Biológiai lényünket élettani alapszükségletek és törekvések /bekebelezés, fellépés, elháritáé, ösztönök/ határozzál^, társadalmi lényünket egyrészt a társadalmi célok, a társadalom tagjaihoz való viszony, másrészt a biológiai alapszükségletekre és ten-' denciákra visszavezethető magatartásunk es viselkedésünk határozzák meg. Az amerikai szociálpszichológia főként a teljesitmény, az érzelmi befolyásolhatóság, a hatalmi szükséglet és a jogi érzék motívumainak megismerésére tör; a szocialista pszichológia azt is ismerni óhajtja, sőt ezen ismereteket a társadalomépités munkajában fel is használja, hogy milyen énes /munkaszeretet/, vagy társas /a munkakollektiva tagjaival való együttműködési készség stb./ tendenciák érvényesülnek a társadalom tagjainak művelődési, szórakozási vagy munkatani motiváltságában. Ezért nem elégszik meg a dolgozó ember viselkedésének formai jegyeinek ismeretével, hanem feltárni es a társadalomépitő munkában felhasználni kivánja az emberi magatartás szociális összetevőit; illetve csökkenteni törekszik az antiszociális megnyilvánulásokat. Ezek a szempontok azok, amelyek meghatározzák a munkapszichológia alkalmazásában és mindennapi gyakorlatában a munkavédelem szerepét. A munkavédelem komplex tudomány és egyben gyakorlati tevékenység. Célja egyezik a munkapszichológia célkitűzéseivel; védeni a munkást a különböző foglalkozási nehézséget okozó hatásoktól, ártalmaktól, balesetektől és^ előmozdítani egyrészt az optimális mennyiségi és minőségi munkát, másrészt megteremteni a munkatársak között az optimális munkahelyi szubjektív milliót.