Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. április 2. (807-1546) - 1. Javaslat az oktató-nevelő munka értékelési rendszerére - 2. Tantervek jóváhagyása. - 3. Jelentés az 1972. évi KK munkák forgalmáról és a Belső Utasítás módosításának tapasztalatairól - 4. Személyi kérdések. - 5. Különfélék.

Gazdasági Mérnöki Szak ÉPÍTÉSI SZAK Szervező gazdasági mérnöki ágazat BEVEZETÉS A SZERVEZÉSELMÉLETBE Kötelező tárgy programja Előadót Dr. S z a b ó László ÉGSZI osztályvezető heti 2 óra előadás az 1. félévben A szervezéselmélet ma már csaknem áttekinthetetlen ismeretanyagot foglal magába és különösen néhány részterülete rohamosan fejlődik, mind ujabb diszciplínák sarjadnak belőle, mind több társtudománnyal képződnek interdiszciplináris kutatási ós alkalmazási együttműködései. Ugyanakkor a társadalmi tevékenységek mind szélesebb köre válik szervezésigényessé és alakítja ki a maga sajátos szervezési elveit, módszereit, fejleszti a maga szervezéstanát. Mindkét jelenség egyformán sürgeti a szervezetek, vezetés és szervezés általános törvényszerűségeinek, elveinek, módszertani alapjainak visszatérő újrafogalmazását. Enélkül ugyanis - sem a kezdők, sem a gyakorlati szakemberek nem képesek tájékozodni a növekvő ismeretanyagban, nem tudják a szervezéselméleti szemléletmódot lényegében, helyes arányaiban és komplex teljességében elsajátítani; - a különböző szakterületi /ágazati, egyes szervezettípusokra érvényes/ szervezéctanok egyenletes, elmeletileg megalapozott fejlődése sem biztositható, mert hiszen az'általános szervezéselmélet talán legfontosabb funkciója éppen az, hogy minden szervezettípus tudományos vizsgálatának és gyakorlatának általánosított elveit és tapasztalatait közvetítse valamennyi speciális szervezéstan részére ; - végül a szervezéselmélet /a szervezéstanok/ és a társtudományok módszertani kapcsolatai sem rendezhetők. Az általános szervezéselmélet ebből következően:. - a legfejlettebb területek szervezeteit, /hálózatait, szervezetrendszereit/, vezetését és szervezését kutatóknak és gyakorlati alkalmazóinak térképet ad az elméletek, iskolák dzsungeljében való tájékozodáshoz, a legfontosabb alapelvek, az elmélet irányainak ós arányainak megismeréséhez; - a később kialakult, vagy kevésbé fejlett szervezéstanok művelőinek és alkalmazóinak a legfejlettebb irányok adaptálását könnyíti meg; - végül a társtudományok művelői számára is megkönnyíti az orientálódást az interdiszciplináris kutatásokban. » 1« A szervezéselmélet i'.l Tárgya 1.2 "endszere 1.3 Komplex jellege 1.4 Társtudományai li5 Társadalmi funkciója 1í6 Szervezéselméleti kutatások 1.7 Szervezéspolitika