Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. február 28. (613-973) - 1. Bejelentések - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról és javaslat a Villamosmérnöki Kar kísérleti oktatásának új tantervére és oktatási célkitűzéseire - 3. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar esti-levelező tagozatának új tantervére - 4. A számítástechnikai, mérnök-tanári és szakmérnöki képzés tanterveinek jóváhagyása - 5. A határterületi képzés oktatási célkitűzései és bevezetésének egyéb kérdései - 6. Különfélék
- 10 J elentés Ez a személyes kapcsolatok lemérhető javulását eredményezte, ami a tanszékek és a hallgatók közötti kapcsolatban is megnyilvánul. Az oktatási módszertani korszerűsítések előrelépést hoztak a hallgatók önállóságára való nevelésben is. Különösen eredményesen mutatkozott ez meg a Karon az utóbbi években bevezetett hosszabb időn át végzett több lépcsőben kidolgoztatott diplomatervvé szélesedő feladatok alkalmazásáoan. A Karon elért eredményekről 1971-ben a III. Országos Felsőoktatási Nevelési Konferencián beszámoló hangzott el és ennek alapján publikáció is készült. Felméréseket végeztünk az ideológiai nevelés területén is. A tapasztalatok szerint politikaivilágnézeti nevelés a nagylétszámu hallgatók számára tartott előadásokon elsősorban a tananyag és előadás megfelelő kialakításával érhetők el. Ennél hatásosabbnak látszanak azok a személyes•kapcsolatok, amelyeket a tanulókörvezető oktató vagy a már emiitett önálló laboratóriumok, diákkörök stb a vezetői tudnak kialakitani. Előrelépés tapasztalható az oktatási-nevelési feladatoknak a tanszéken rendszerint tanszéki•értekezlet formájaban történő részletes megvitatasa. terén is. Nevelési xeladatok végrehajtási területén hathatós segítséget jelent a társadalomtudományi tanszékek oktatóinak a munkája,akik különösen h speciális kollégiumok keretén belül végeztek eredményes nevelő tevékenységet. Az oktató—nevelő munka javulásáDan jelentős szerepe van a KlSZ-szel való együttműködés szorosabbá válásának. Sikeres volt továbbá két kari kezdeményezés: a szemléltető demonstrációs eszközök fokozottabb bevezetése, valamint a tanszéki ipari és kutató-munkáknak az oktató nevelő munkával való-összekapcsolása hallgatóknak a bevonása révén. Módszertani korszerűsítése k . Tantervmódosítást nem igénylő módszertani korszerűsítéseket eddig is végeztünk, és a kedvező tapasztalatok alapján szükségesnek tartunk továbbiakat ia mielőbb "bevezetni. Ezek közül némelyik /pl. az évközi és évvégi számonkérés/ tanszéki keretbén és kezdeményezéssel is megoldható. Jügészen bizonyos azonban, hogy nem lehetséges a Kar mindenszakára és évfolyamára azonos módszert kidolgozni, hanem mindenütt ki kell választani az adottságokhoz illeszkedő optimumot. Ez pl. az első évfolyamokon kötöttebb oktatási formát jelent s ezzel fokozatosságot biztosit a középiskolairól az egyetemi formákra való átmenetben. Később mind több önálló munkára van szükség,, Ezt célozza az anyatanszé k elv ? a kiscsoportos •oktatás, az önálló labo r, tervezz—épits-mer j elv, a választható tárgyak módszere , a dilikkor és K K munkák, a javasolt óraszám csökicentések, a feladatszerű vizsgáztatás stb. A 8-I0. félévekben a fő hangsúlyt az önálló munkára nevelés erősitésére:kell helyezni. Ezt a bázistanszék—rendszer kiszélesítésével,hatásfokának növelésével .lehet 1elérni. A^kQvetifcéző években fő feladat a rendszer kiszélesítése ® a fokeppen hatásosaagának növelése.Jelenleg nincs mód minden hallgatónak bármiko r igénybevehető munkahelyet biztositani. N
