Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1971. december 20. (362-502) - 1. Javaslat az 1972. évi költségvetésre és beruházásokra - 2. Az intézetek és tanszékcsoportok szerződéses munkákkal kapcsolatos tevékenységének szabályozása - 3. P. Kamenyev szovjet professzor tiszteletbeli doktorrá avatása - 4. Javaslat Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem odaítélésére - 5. Különfélék - 1. A BME 1970/71. tanévi beszámoló jelentéséről szóló 70.190/1971. MM számú leirat ismertetése - 2. Irányelvek a szerződéses munkákban résztvevők jutalmazására - 3. Homonnay Györgyné és Rezek Ödön kandidátusi vizsgája tárgyában hozott II/1971-72. 5.4 számú határozat módosítása
- 2 2./ A javaslat részleteihez konkréten azért nem szól hozzá, mert a Főigazgatóság hosszú időn át kellő felkészültséggel és hozzáértéssel, a problémák és a lehetőségek, a pénzügyi törvények és rendelkezések, az anyagi keretek teljes ismeretében végzett munkájához - néhány napos tanulmányozás, egyetlen, viszonylag rövid ülése, és a résztvevők felkészültségének és hozzáértésének természetszerűen korlátozott volta következtében részleteiben felelősséggel nem szólhat hozzá. 3./ Arra azonban vállalkozhatik, hogy felhivja az Egyetemi Tanács figyelmét az alábbi problémákra: a./ Az 1972. évi költségvetési és beruházási javaslat - kivéve a számítástechnikai oktatás és tudománymüvelés beruházásával kapcsolatos tételeket - legfeljebb szintrehozást, de fejlesztést egyáltalán nem jelent. Pedig Egyetemünk fejlettsége, összehasonlítva nem csak a nyugati, hanem a szocialista országok egyes egyetemeinek fejlettségi állapotával, elmarad a szükséges színvonaltól, és minden stagnálási periódus ujabb lemaradást jelent. Sőt még a számítástechnika esetében is, bármilyen jelentős beruházásokról van szó, nem lehet fejlesztésről beszélni, ha a nagyértékü műszerek felhasználásának lehetőségei nincsenek biztositva. b./ A Bizottság, természetesen többé-kevésbé tisztában van az ország jelenlegi gazdasági helyzetével, elfogadja a szigorú takarékosság elvének, általános érvényesitésére vonatkozó szempontokat, de mindenképpen meggondolandónak tartja, hogy miben, és hogyan takarékoskodjunk. /Pl. az oktatás szempontjából nem elsődleges tételekben/. Ezért, ha most nincs rá mód, legalább az 1973. évi költségvetési i