Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1971. november 15. (122-361) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az intézetek, tanszékcsoportok szervezeti és működési szabályzatainak jóváhagyása - 2. Javaslat az intézetek, tanszékcsoportok vezetőinek személyére - 3. Javaslat a Villamosmérnöki Karon megvalósítandó oktatási kísérletre - 4. Javaslat a szerződéses munkákról szóló Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 6. Különfélék - 1. A MM leiratának ismertetése az Egyetem káderutánpótlási tervéről - 2. Az Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékére kiírt egyetemi tanári pályázat - 3. A Gépészmérnöki Karon tett doktori szigorlatoknak szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadása

jelentkezhetnek. Az elbirálást nagyon megkönnyiti, hogy 4, illetve 5 év alatt a jelentkezőnek mind a tudásáról, mind pedig az alkalmasságáról "bőséges információ gyűlik össze. Az alaptárgyi oktatás A hatéves oktatási idő sem tesz lehetővé kompromisszumok nélküli tantervet.. Különösen lontos, hogy a matematika és fizika megtelelő megalapozása következtében a szaktárgyakra szánt idő ne zsugorodjék össze annyira, hogy emiatt egyrészt kétségessé válik,'hogy a kikerülő szakemberek valóban mérnökök, másrészt nehogy a rövid idő a szaktárgyaknak olyan, enciklopédikus tárgyalását tegye csak lehetővé, amely nem nasználja fel kellőképpen a korábban eisajatitott matematikai és fizikai ismereteket és ezáltal éppen a legfontosabb . vonását teszi semmivé a javasolt uj rendszernek. Az uj oktatási torma csak akkor éri el célját, ha a matematika és a fizika tárgyaűcban elmeletileg kifogástalan, műszaki feladatokhoz adaptálható, magas szinvonalu tananyagot oktatnak, - a szaktargyak oktatásában pedig ezeket ténylegesen alkalmazzak. Az alap- és a szaktárgyak közötti niaat természetesen,az oktatóknak kell ieiépiteniök, ellenkező esetben ugyanis elszakad egymástól az alap- és a szakképzés és ennek következtében a magas szinvonalu alapokat a végzett mérnökön nem tudják nasznositani, vagy peaig niányos elméleti képzettségük következtében - szakmai fejlődésre a szükséges mértékben nem képesek. A villamosmérnöki Kar nem tekinti xeladatának a mérnökmatematikusok, mérnök-iizikusok képzését. A műszaki egyetemen ezért sem celazerü ilyen szakemberek képzesének be— vezetésé, mert a legjobb matematikai felkészültségű nallgatókat elvonná a villamosmérnöki szakoktól és ezzel csökkentené az itt folyó kepzes szinvonalát. Oktatási módszerek A javasolt 4+2 éves képzési forma nagyobb lejlődési lehetőségeket ad, de egyúttal a nallgatókkal szemben is nagyobb igenyeket támaszt, ezért a tartalmi változtatások mellett Korszerűbb, eredményesebb oktatási módszereket is alkalmazni kell. iünnek egyik feltétele a kisebb létszámú csoportokban történő oktatás bevezetése. Az intenziv tanulas érdekében el kell érni, nogy a heti kötelező óraszám ne legyen több 30-nál és ezt a délelőtti órákra kell korlátozni. így lehetővé válik és ugyanakkor szükséges is, nogy a hallgatók ütemterv szerint a könyvekből és jegyzetekből lelkészülve jarjanak az órákra., Az előadók tehét eltekinthetnek a tananyag minden részletének előadásától, több idejük marad lényeges kérdések kifejtésére, nagyobb összefüggések ^megvilágítására, a konzultációs kérdések megválaszolására és illusztrálására. Ilyen módszerrel'elérhető, hogy a hallgatók egy tanév 10 hónapját használnák fel tanulásra, ellentétben